Borsod-Abaúj-Zemplénben is keresik a képzett szakembereket

2023. 03. 19., 19:25

„A jó szakemberek már régen elhelyezkedtek, nem gondolom, hogy vannak még tartalékok a rendszerben” – mondta Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, országos elnökhelyettes.

A ManpowerGroup felmérése szerint itthon a legtöbben Budapesten és Közép-Magyarországon várnak létszámbővülést a cégeknél, ugyanakkor a Dél-DunántúlonÉszak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak.

Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke, a szervezet országos elnökhelyettese a boon.hu-nak elmondta: „a munkakeresők számára jobb feltételek adódnak majd, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplénben is érződik a munkaerő-hiány. Nagyon sok cég és vállalat szeretne itt letelepedni, és szükségük lesz megfelelő munkaerőre. Azonban minden nagyobb, a húzóágazatba tartozó tevékenységet folytató cég is munkaerő-hiánnyal szembesül. Még a Bosch is, amelyik nemrég nagy fejlesztéseket jelentett be”.

Ádám Imre szerint a megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalók szinte száz százalékban már rendelkeznek munkahellyel. „A jó szakemberek már régen elhelyezkedtek, nem gondolom, hogy vannak még tartalékok a rendszerben” – hangsúlyozta.

Országon belül, Kelet- és Nyugat-Magyarország között is különbség van. Eddig a nyugati országrészbe csábították keletről a munkaerőt, ez nem fordult meg, de a fordítottjára is van példa – emelte ki a vármegyei elnök.

„Ennek rendeződésére nem sok esélyt látok. És még ott van a külföldi munkavállalás is. Vannak olyan szakmák, amelyekben az itthoni bérek többszörösét lehet megkeresni a határon túl, igaz, az életszínvonallal járó költségek is jóval magasabbak – mondta Ádám Imre. – Bár tudom, hogy kormányzati szándék is van arra, hogy a szakképzett munkaerőt hazacsábítsák, de versenyképes bérekkel és béren kívüli juttatásokkal lehetne orvosolni minden szektorban.”

Szerinte megoldást jelenthetne, ha határon túli magyarokat tudnának bevonzani a munkaerő-piacra, „viszont az a tapasztalat, hogy jellemzően ők sem állnak meg Magyarországon, hanem továbbmennek. A környező országokban is ilyen vagy ennél magasabb bért tudnak biztosítani a munkavállalóknak. És ez rontja esélyeinket a dolgozók ide vonzásában. Ehhez most már kormányzati programra van szükség, ami folyamatban is van, ha jól tudom” – mondta a vármegyei elnök.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS