Borsod-Abaúj-Zemplénben is keresik a képzett szakembereket

2023. 03. 19., 19:25

„A jó szakemberek már régen elhelyezkedtek, nem gondolom, hogy vannak még tartalékok a rendszerben” – mondta Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, országos elnökhelyettes.

A ManpowerGroup felmérése szerint itthon a legtöbben Budapesten és Közép-Magyarországon várnak létszámbővülést a cégeknél, ugyanakkor a Dél-DunántúlonÉszak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon továbbra is jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak.

Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke, a szervezet országos elnökhelyettese a boon.hu-nak elmondta: „a munkakeresők számára jobb feltételek adódnak majd, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplénben is érződik a munkaerő-hiány. Nagyon sok cég és vállalat szeretne itt letelepedni, és szükségük lesz megfelelő munkaerőre. Azonban minden nagyobb, a húzóágazatba tartozó tevékenységet folytató cég is munkaerő-hiánnyal szembesül. Még a Bosch is, amelyik nemrég nagy fejlesztéseket jelentett be”.

Ádám Imre szerint a megfelelő végzettséggel rendelkező munkavállalók szinte száz százalékban már rendelkeznek munkahellyel. „A jó szakemberek már régen elhelyezkedtek, nem gondolom, hogy vannak még tartalékok a rendszerben” – hangsúlyozta.

Országon belül, Kelet- és Nyugat-Magyarország között is különbség van. Eddig a nyugati országrészbe csábították keletről a munkaerőt, ez nem fordult meg, de a fordítottjára is van példa – emelte ki a vármegyei elnök.

„Ennek rendeződésére nem sok esélyt látok. És még ott van a külföldi munkavállalás is. Vannak olyan szakmák, amelyekben az itthoni bérek többszörösét lehet megkeresni a határon túl, igaz, az életszínvonallal járó költségek is jóval magasabbak – mondta Ádám Imre. – Bár tudom, hogy kormányzati szándék is van arra, hogy a szakképzett munkaerőt hazacsábítsák, de versenyképes bérekkel és béren kívüli juttatásokkal lehetne orvosolni minden szektorban.”

Szerinte megoldást jelenthetne, ha határon túli magyarokat tudnának bevonzani a munkaerő-piacra, „viszont az a tapasztalat, hogy jellemzően ők sem állnak meg Magyarországon, hanem továbbmennek. A környező országokban is ilyen vagy ennél magasabb bért tudnak biztosítani a munkavállalóknak. És ez rontja esélyeinket a dolgozók ide vonzásában. Ehhez most már kormányzati programra van szükség, ami folyamatban is van, ha jól tudom” – mondta a vármegyei elnök.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS