Beszállnának a műszaki felsőoktatásba a magyarországi nagyvállalatok

2021. 10. 07., 13:00

Az akkut hazai mérnökhiány középtávú megoldását a legalább egy éves duális, kooperatív vagy gyakornoki képzések fejlesztésében, illetve ezek kombinálásában látják a hazai cégek – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legutóbbi, Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalatának felsővezetői körében végzett, személyes megkérdezésen alapuló kutatásából.

„A jelen kihívásai olyan mérnököket követelnek meg, akik gyakorlati tapasztalatokon keresztül képesek feladatokat, műszaki problémákat megoldani önállóan, a rendelkezésre álló infrastruktúra és kapcsolatrendszerük segítségével. Ebben kell támogatni őket, minden oldalról, hogy valóban hatékony, jól dolgozó fiatal mérnökök kerüljenek ki az iskolapadból” – hangsúlyozta Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője, aki hozzátette, hogy a felmérésbe bevont cégek vezetőinek több mint 90 százaléka nyomatékosította azt is, hogy a mérnök szakma presztízse, fejlődése szempontjából az elméleti és gyakorlati képzésekre azonos hangsúlyt kell helyezni az elkövetkező időben.

A pályakezdő mérnököknek mindkét területen hasonló kvalitásokkal kell rendelkeznie, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Jelenleg még nem ez a tendencia. A magas szintű elméleti ismeretek mellé hiányos gyakorlati tudás párosul. A termelő vállalatok túlnyomó többsége most is azzal szembesül, hogy a friss diplomás műszaki szakembereik nem tudják átültetni a rájuk bízott feladatok elvégzése során az egyetemen tanultakat.  Viszont nem csak ezek fejlesztendők a fiataloknál céges környezetben.

A gördülékenyebb munkavégzés, a dolgozók közti kapcsolatok erősítése szükségessé teszi, hogy olyan készségekre is szert tegyenek, mint a rendszerben való gondolkodás, az összefüggések átlátása, az analitikai fogékonyság, az önálló munkavégzésre való hajlandóság, a kreativitás, a kommunikáció, a problémamegoldási képesség, a proaktivitás, valamint a használható nyelvtudás, amelyeknek a többség sokszor híján van új munkavállalóként.

Ráadásul a válaszadók harmada szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az oktatói állomány átlagéletkora egyre magasabb a felsőoktatásban, az ottani eszközparkok sok esetben elavultak, ráadásul a tananyag is inkább az oktatókhoz, semmint az ipari igényekhez igazított. Emiatt a megkérdezett cégek több mint fele úgy látja, hogy a piaci szereplőknek és az egyetemeknek muszáj lesz közvetlenebb kapcsolatot ápolnia egymással.

Ennél fogva a vállalati vezetők az ipar igényeinek rendszeres nyomon követését, a vállalati szakemberek sokrétűbb bevonását javasolják az felsőoktatásba. Véleményük szerint ennek számos módja lehet: kezdve az előadásoktól a diplomamunkák készítésén, tananyagfejlesztésen át a szakkörök, műhelyek, versenyek, szakmai fórumok, közös projektek elindításáig.

Azért is eredményre vezető lenne az együttműködés, mert a vállalati szakemberek olyan, a beilleszkedéshez és a szervezeti léthez elengedhetetlen képességek fejlesztésében adhatnának segítséget a fiataloknak, mint az önismeret, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció vagy a csapatmunka, amelyek mindegyike kiemelt fontosságú az egyéni karrierek megvalósítása során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 15:40:00
Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS