Beszállnának a műszaki felsőoktatásba a magyarországi nagyvállalatok

2021. 10. 07., 13:00

Az akkut hazai mérnökhiány középtávú megoldását a legalább egy éves duális, kooperatív vagy gyakornoki képzések fejlesztésében, illetve ezek kombinálásában látják a hazai cégek – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legutóbbi, Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalatának felsővezetői körében végzett, személyes megkérdezésen alapuló kutatásából.

„A jelen kihívásai olyan mérnököket követelnek meg, akik gyakorlati tapasztalatokon keresztül képesek feladatokat, műszaki problémákat megoldani önállóan, a rendelkezésre álló infrastruktúra és kapcsolatrendszerük segítségével. Ebben kell támogatni őket, minden oldalról, hogy valóban hatékony, jól dolgozó fiatal mérnökök kerüljenek ki az iskolapadból” – hangsúlyozta Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője, aki hozzátette, hogy a felmérésbe bevont cégek vezetőinek több mint 90 százaléka nyomatékosította azt is, hogy a mérnök szakma presztízse, fejlődése szempontjából az elméleti és gyakorlati képzésekre azonos hangsúlyt kell helyezni az elkövetkező időben.

A pályakezdő mérnököknek mindkét területen hasonló kvalitásokkal kell rendelkeznie, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Jelenleg még nem ez a tendencia. A magas szintű elméleti ismeretek mellé hiányos gyakorlati tudás párosul. A termelő vállalatok túlnyomó többsége most is azzal szembesül, hogy a friss diplomás műszaki szakembereik nem tudják átültetni a rájuk bízott feladatok elvégzése során az egyetemen tanultakat.  Viszont nem csak ezek fejlesztendők a fiataloknál céges környezetben.

A gördülékenyebb munkavégzés, a dolgozók közti kapcsolatok erősítése szükségessé teszi, hogy olyan készségekre is szert tegyenek, mint a rendszerben való gondolkodás, az összefüggések átlátása, az analitikai fogékonyság, az önálló munkavégzésre való hajlandóság, a kreativitás, a kommunikáció, a problémamegoldási képesség, a proaktivitás, valamint a használható nyelvtudás, amelyeknek a többség sokszor híján van új munkavállalóként.

Ráadásul a válaszadók harmada szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az oktatói állomány átlagéletkora egyre magasabb a felsőoktatásban, az ottani eszközparkok sok esetben elavultak, ráadásul a tananyag is inkább az oktatókhoz, semmint az ipari igényekhez igazított. Emiatt a megkérdezett cégek több mint fele úgy látja, hogy a piaci szereplőknek és az egyetemeknek muszáj lesz közvetlenebb kapcsolatot ápolnia egymással.

Ennél fogva a vállalati vezetők az ipar igényeinek rendszeres nyomon követését, a vállalati szakemberek sokrétűbb bevonását javasolják az felsőoktatásba. Véleményük szerint ennek számos módja lehet: kezdve az előadásoktól a diplomamunkák készítésén, tananyagfejlesztésen át a szakkörök, műhelyek, versenyek, szakmai fórumok, közös projektek elindításáig.

Azért is eredményre vezető lenne az együttműködés, mert a vállalati szakemberek olyan, a beilleszkedéshez és a szervezeti léthez elengedhetetlen képességek fejlesztésében adhatnának segítséget a fiataloknak, mint az önismeret, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció vagy a csapatmunka, amelyek mindegyike kiemelt fontosságú az egyéni karrierek megvalósítása során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS