A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2022-re 133 millió új munkahely jön létre világszerte a digitalizációnak köszönhetően, míg párhuzamosan mintegy 75 millió álláshely fog megszűnni a folyamat miatt a következő három évben. Ha bejön a jóslat, a szaldó pozitív lesz: több állás születik, mint amennyi megszűnik, viszont ez hatalmas problémát jelent majd a vállalatoknak az új álláshelyek betöltése terén – hívta fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási központ ügyvezetője.
Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.
Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.
Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek
Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.
„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.