A vállalati képzések enyhíthetnek a cégek toborzási gondjain

2019. 11. 28., 19:30

A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2022-re 133 millió új munkahely jön létre világszerte a digitalizációnak köszönhetően, míg párhuzamosan mintegy 75 millió álláshely fog megszűnni a folyamat miatt a következő három évben. Ha bejön a jóslat, a szaldó pozitív lesz: több állás születik, mint amennyi megszűnik, viszont ez hatalmas problémát jelent majd a vállalatoknak az új álláshelyek betöltése terén – hívta fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási központ ügyvezetője.

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.

A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS