A SPAR élen jár a nők és férfiak közti bérkülönbség felszámolásában

2021. 03. 09., 18:15

A vállalat a bérezés terén nem tesz különbséget munkatársai között az alapján, hogy ki milyen nemű, sőt, ezen a téren példát mutat mások számára is: a korábbi vállalása szerint közzéteszi a nemek szerinti béradatokat a legnagyobb létszámot kitevő munkakörök vonatkozásában.

A SPAR Magyarország csatlakozik az Amnesty International Magyarország egyenlő bérekért indított kampányához és a magyarországi üzleti élet, különösen a kiskereskedelmi szektor más szereplőit is csatlakozásra szólítja fel.

A civil szervezet #EgyLépésselKözelebb kampánya a nemek szerinti béradatok átláthatóvá tételét célozza meg azért, hogy a nemek közötti bérszakadék megszűnjön. A kampány célja, hogy minél több vállalat tegyen a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolásáért úgy, hogy a nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos adataikat publikálják az idei nőnapon.

„A SPAR közösségének ereje és a vállalat üzleti sikerei elképzelhetetlenek lennének a női munkatársak nélkül. A két ügyvezető közül az egyik hölgy, míg a 25 fős menedzsmentnek 12 női tagja van. Az áruházlánc központjában mintegy 60-40 százalék arányban dolgoznak nők és férfiak. Az áruházak tekintetében 82-18 százalék arányban dolgoznak nők és férfiak, a nehéz fizikai megterhelést jelentő élelmiszer-termelési területen ez az arányszám 48-52 százalék, míg a logisztikai területen 18-82 százalék. E számok mellett azonban igazi jelentősége annak van, hogy a SPAR nem tesz nemek szerinti különbséget a fizetések terén. A pénztárosok között 0,4 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiak, míg a szakeladók tekintetében nincs semmilyen különbség a nők és férfiak bérezése között. Idén úgy döntöttünk, hogy részt veszünk az Amnesty International által a nők béregyenlőségéért életre hívott küzdelemben. A nemzetközi nőnap alkalmából, – példát mutatva a nemek munkaerőpiaci egyenlőségének megvalósítása terén – a 2020-as vállalásunknak teszünk ezzel eleget – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS