A Self-branding profilokból kiderült, hogy mi fontos az álláskeresőknek 2020-ban

2020. 09. 08., 13:00

Amíg az elmúlt években a nyarak uborkaszezonnak számítottak az álláskeresők körében, addig idén kimondottan aktív maradt a „fehérgalléros” munkakeresés a karantén feloldását követően is.

A hagyományos önéletrajzok sikere a múlté

Munkavállalói oldalról a piacon keletkezett túlkínálatból való kitűnés vált a legégetőbb problémává. A DreamJo.bs állásportál felmérése szerint az aktív „fehérgalléros” munkakeresők 72 százaléka a COVID-19 miatt veszítette el korábbi munkáját és 46 százalékuk nem is volt aktív munkakereső korábban, vagyis lényegében tapasztalatlan a hatékony CV-k írásában.

A munkáltatók részéről megjelent az igény, hogy klasszikus önéletrajzok helyett trendi megjelenésű, kompakt, gyorsan emészthető bemutatkozókat kapjanak, ahol az „ezt tudom” mellett megjelenik az „ezt keresem” is. Cél az is, hogy a sok hasonló alkalmas jelöltből könnyebb legyen a választás egy virtuális első benyomás által; feltölthető képek, videók, hard és soft skillek, idézetek, erősségek és célok megadásával.

A jelentkező részéről egy frappáns nyitószöveg, a karakterére jellemző piktogram, emotikon vagy címke, egy jól sikerült fotó és ahhoz kapcsolódó vicces történet mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy pár másodperc alatt elolvassák a bemutatkozását – ne pedig a kukában landoljon olvasatlanul.

Kölcsönös „udvarlás”

A Szerethető Munkahelyek Díj – employer branding verseny – kapcsán évről évre érzékelhető, hogy a cégek egyre bátrabban kommunikálnak magukról, hiszen egy jó hangulatú munkahely versenyképessé teheti őket a válogatósabb, ám annál rátermettebb munkavállalók számára. A trendiség nemcsak a legfiatalabb generáció viselkedését jellemzi: a DreamJo.bs legfrissebb adatai éppen arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszakban változott a trendibb, vagányabb bemutatkozást használó és igénylő munkakeresők átlagos életkora.

Bár a junior szintű, vagyis többségében fiatal és maximum 5 év gyakorlattal jelentkezők aránya kétségtelenül magas (mintegy egyharmada a teljes vizsgált célcsoportnak), nyáron annyira megnövekedett a legalább közép- vagy kifejezetten senior szintű tapasztalattal rendelkező álláskeresők köre, hogy jelenleg a portál regisztrált felhasználóinak kétharmadát teszik ki.

A digitális környezet uralma: már mindegy, hol lesz a meeting

Nyáron az IT és mérnöki szektorban volt a legalacsonyabb az aktív munkakeresők száma (20 százalék – a „COVID-dal szemben részben védett” állások), a legtöbben pedig irodai, marketing, PR, management és business, valamint értékesítési ügyfélszolgálati állásra jelentkeztek. Amíg a cégek jelentős része még mindig az otthoni munkavégzés hatékonyságát értékeli, úgy tűnik, a munkakeresők már levonták a következtetéseket.

A home office már nem pusztán trend, hanem alapvető elvárás minden korcsoportban. Az álláskeresők többsége (70 százalék) a digitális környezetben is végezhető munkákat célozza. Emellett felértékelődött a sokszínű és befogadó közeg jelentősége is, leszorítva a környezettudatos cég működését mint értéket a dobogó harmadik helyére. A fiatalok körében egy vállalat társadalmi felelősségvállalása persze még mindig nagyon fontos értéknek számít, azonban több, mint 5 szakmában töltött év felett már inkább a családbarát cégek jelentősége értékelődik fel.

Megállapítható az is, hogy bár 95 százalékban még mindig teljes munkaidős állásra van kereslet, viszont a foglalkoztatottság típusát illetően rugalmasabbak lettek a jelentkezők: 30 százalékuk egy munkát akár megbízási szerződéssel is elvállalna.

Maradtak az elvárások: 20+ munkában töltött év után akár nettó 730.000 forintos fizetés

A nyári felmérés alapján a fehérgalléros munkavállalók átlagosan 300.000-400.000 forint közötti nettó fizetéssel lennének elégedettek. Míg egy pályakezdő nettó fizetési igénye 220.000 - 280.000 forint között mozog, addig a 20+ év tapasztalattal rendelkezők minimum nettó 487.000, de akár nettó 730.000 forintot is elkérnének a munkájukért.

Természetesen a fizetési igényeket tovább árnyalja, hogy IT vagy egyéb office állásról van-e szó, illetve milyen technológiai tudással és mennyire specifikus szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jelentkezők. A már meghatározó munkatapasztalattal rendelkezők (3-5, illetve 5-10 év eltöltött idő ugyanabban a szektorban) európai mércével mérik saját piaci értéküket – főleg, ha diplomával és nyelvtudással is rendelkező jelentkezőkről van szó. Az ő fizetési elképzelésük egyértelműen a nettó 1.000-1.500 eurós, vagyis a mintegy 350.000-500.000 forintos sávot célozza (más kérdés, hogy többségük azért elfogadna ennél alacsonyabb bérezést is, ha a szükség úgy diktálja).

Mennyi az annyi? A fizetési transzparencia felé vezető úton

Amíg az elmúlt években a piac döcögve halad afelé, hogy a cégek nyíltan megadják az állásokhoz tartozó fizetési sávot, addig az álláskeresők 90 százaléka ma már bátran ad meg elvárt fizetési igényt. Jellemző az is, hogy a munkáltatók oldaláról szembetűnő a fizetési igények adatainak bekérése már a jelentkezés pillanatában.

A közeljövő fogja ugyan megmutatni, mennyire fogunk nyílt lapokkal játszani, azt mindenesetre már látjuk, hogy a „fehérgallérosoknak” egészen konkrét elképzelésük van saját munkájuk értékét illetően, ráadásul – köszönhetően például a self-branding használatának – sem szakmai tudásukat és erősségeiket, sem céljaikat nem rejtik véka alá és hasonló hozzáállást várnak el egy leendő munkáltatótól is.

A Dreamjo.bs saját platformján keresztül végzett kutatás keretében vizsgálta munkavállalók attitűdjét a járványügyi helyzetben.  Az adatfelvételre 2020. augusztus 10-én került sor 619 fő válaszainak figyelembevételével. A kutatás nem reprezentatív a teljes országra nézve, ugyanakkor alkalmas a „fehérgalléros” munkát végző munkavállalók helyzetének feltérképezésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS