Amíg az elmúlt években a nyarak uborkaszezonnak számítottak az álláskeresők körében, addig idén kimondottan aktív maradt a „fehérgalléros” munkakeresés a karantén feloldását követően is.
A hagyományos önéletrajzok sikere a múlté
Munkavállalói oldalról a piacon keletkezett túlkínálatból való kitűnés vált a legégetőbb problémává. A DreamJo.bs állásportál felmérése szerint az aktív „fehérgalléros” munkakeresők 72 százaléka a COVID-19 miatt veszítette el korábbi munkáját és 46 százalékuk nem is volt aktív munkakereső korábban, vagyis lényegében tapasztalatlan a hatékony CV-k írásában.
A munkáltatók részéről megjelent az igény, hogy klasszikus önéletrajzok helyett trendi megjelenésű, kompakt, gyorsan emészthető bemutatkozókat kapjanak, ahol az „ezt tudom” mellett megjelenik az „ezt keresem” is. Cél az is, hogy a sok hasonló alkalmas jelöltből könnyebb legyen a választás egy virtuális első benyomás által; feltölthető képek, videók, hard és soft skillek, idézetek, erősségek és célok megadásával.
A jelentkező részéről egy frappáns nyitószöveg, a karakterére jellemző piktogram, emotikon vagy címke, egy jól sikerült fotó és ahhoz kapcsolódó vicces történet mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy pár másodperc alatt elolvassák a bemutatkozását – ne pedig a kukában landoljon olvasatlanul.
Kölcsönös „udvarlás”
A Szerethető Munkahelyek Díj – employer branding verseny – kapcsán évről évre érzékelhető, hogy a cégek egyre bátrabban kommunikálnak magukról, hiszen egy jó hangulatú munkahely versenyképessé teheti őket a válogatósabb, ám annál rátermettebb munkavállalók számára. A trendiség nemcsak a legfiatalabb generáció viselkedését jellemzi: a DreamJo.bs legfrissebb adatai éppen arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszakban változott a trendibb, vagányabb bemutatkozást használó és igénylő munkakeresők átlagos életkora.
Bár a junior szintű, vagyis többségében fiatal és maximum 5 év gyakorlattal jelentkezők aránya kétségtelenül magas (mintegy egyharmada a teljes vizsgált célcsoportnak), nyáron annyira megnövekedett a legalább közép- vagy kifejezetten senior szintű tapasztalattal rendelkező álláskeresők köre, hogy jelenleg a portál regisztrált felhasználóinak kétharmadát teszik ki.
A digitális környezet uralma: már mindegy, hol lesz a meeting
Nyáron az IT és mérnöki szektorban volt a legalacsonyabb az aktív munkakeresők száma (20 százalék – a „COVID-dal szemben részben védett” állások), a legtöbben pedig irodai, marketing, PR, management és business, valamint értékesítési ügyfélszolgálati állásra jelentkeztek. Amíg a cégek jelentős része még mindig az otthoni munkavégzés hatékonyságát értékeli, úgy tűnik, a munkakeresők már levonták a következtetéseket.
A home office már nem pusztán trend, hanem alapvető elvárás minden korcsoportban. Az álláskeresők többsége (70 százalék) a digitális környezetben is végezhető munkákat célozza. Emellett felértékelődött a sokszínű és befogadó közeg jelentősége is, leszorítva a környezettudatos cég működését mint értéket a dobogó harmadik helyére. A fiatalok körében egy vállalat társadalmi felelősségvállalása persze még mindig nagyon fontos értéknek számít, azonban több, mint 5 szakmában töltött év felett már inkább a családbarát cégek jelentősége értékelődik fel.
Megállapítható az is, hogy bár 95 százalékban még mindig teljes munkaidős állásra van kereslet, viszont a foglalkoztatottság típusát illetően rugalmasabbak lettek a jelentkezők: 30 százalékuk egy munkát akár megbízási szerződéssel is elvállalna.
Maradtak az elvárások: 20+ munkában töltött év után akár nettó 730.000 forintos fizetés
A nyári felmérés alapján a fehérgalléros munkavállalók átlagosan 300.000-400.000 forint közötti nettó fizetéssel lennének elégedettek. Míg egy pályakezdő nettó fizetési igénye 220.000 - 280.000 forint között mozog, addig a 20+ év tapasztalattal rendelkezők minimum nettó 487.000, de akár nettó 730.000 forintot is elkérnének a munkájukért.
Természetesen a fizetési igényeket tovább árnyalja, hogy IT vagy egyéb office állásról van-e szó, illetve milyen technológiai tudással és mennyire specifikus szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jelentkezők. A már meghatározó munkatapasztalattal rendelkezők (3-5, illetve 5-10 év eltöltött idő ugyanabban a szektorban) európai mércével mérik saját piaci értéküket – főleg, ha diplomával és nyelvtudással is rendelkező jelentkezőkről van szó. Az ő fizetési elképzelésük egyértelműen a nettó 1.000-1.500 eurós, vagyis a mintegy 350.000-500.000 forintos sávot célozza (más kérdés, hogy többségük azért elfogadna ennél alacsonyabb bérezést is, ha a szükség úgy diktálja).
Mennyi az annyi? A fizetési transzparencia felé vezető úton
Amíg az elmúlt években a piac döcögve halad afelé, hogy a cégek nyíltan megadják az állásokhoz tartozó fizetési sávot, addig az álláskeresők 90 százaléka ma már bátran ad meg elvárt fizetési igényt. Jellemző az is, hogy a munkáltatók oldaláról szembetűnő a fizetési igények adatainak bekérése már a jelentkezés pillanatában.
A közeljövő fogja ugyan megmutatni, mennyire fogunk nyílt lapokkal játszani, azt mindenesetre már látjuk, hogy a „fehérgallérosoknak” egészen konkrét elképzelésük van saját munkájuk értékét illetően, ráadásul – köszönhetően például a self-branding használatának – sem szakmai tudásukat és erősségeiket, sem céljaikat nem rejtik véka alá és hasonló hozzáállást várnak el egy leendő munkáltatótól is.
A Dreamjo.bs saját platformján keresztül végzett kutatás keretében vizsgálta munkavállalók attitűdjét a járványügyi helyzetben. Az adatfelvételre 2020. augusztus 10-én került sor 619 fő válaszainak figyelembevételével. A kutatás nem reprezentatív a teljes országra nézve, ugyanakkor alkalmas a „fehérgalléros” munkát végző munkavállalók helyzetének feltérképezésére.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.