A Self-branding profilokból kiderült, hogy mi fontos az álláskeresőknek 2020-ban

2020. 09. 08., 13:00

Amíg az elmúlt években a nyarak uborkaszezonnak számítottak az álláskeresők körében, addig idén kimondottan aktív maradt a „fehérgalléros” munkakeresés a karantén feloldását követően is.

A hagyományos önéletrajzok sikere a múlté

Munkavállalói oldalról a piacon keletkezett túlkínálatból való kitűnés vált a legégetőbb problémává. A DreamJo.bs állásportál felmérése szerint az aktív „fehérgalléros” munkakeresők 72 százaléka a COVID-19 miatt veszítette el korábbi munkáját és 46 százalékuk nem is volt aktív munkakereső korábban, vagyis lényegében tapasztalatlan a hatékony CV-k írásában.

A munkáltatók részéről megjelent az igény, hogy klasszikus önéletrajzok helyett trendi megjelenésű, kompakt, gyorsan emészthető bemutatkozókat kapjanak, ahol az „ezt tudom” mellett megjelenik az „ezt keresem” is. Cél az is, hogy a sok hasonló alkalmas jelöltből könnyebb legyen a választás egy virtuális első benyomás által; feltölthető képek, videók, hard és soft skillek, idézetek, erősségek és célok megadásával.

A jelentkező részéről egy frappáns nyitószöveg, a karakterére jellemző piktogram, emotikon vagy címke, egy jól sikerült fotó és ahhoz kapcsolódó vicces történet mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy pár másodperc alatt elolvassák a bemutatkozását – ne pedig a kukában landoljon olvasatlanul.

Kölcsönös „udvarlás”

A Szerethető Munkahelyek Díj – employer branding verseny – kapcsán évről évre érzékelhető, hogy a cégek egyre bátrabban kommunikálnak magukról, hiszen egy jó hangulatú munkahely versenyképessé teheti őket a válogatósabb, ám annál rátermettebb munkavállalók számára. A trendiség nemcsak a legfiatalabb generáció viselkedését jellemzi: a DreamJo.bs legfrissebb adatai éppen arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszakban változott a trendibb, vagányabb bemutatkozást használó és igénylő munkakeresők átlagos életkora.

Bár a junior szintű, vagyis többségében fiatal és maximum 5 év gyakorlattal jelentkezők aránya kétségtelenül magas (mintegy egyharmada a teljes vizsgált célcsoportnak), nyáron annyira megnövekedett a legalább közép- vagy kifejezetten senior szintű tapasztalattal rendelkező álláskeresők köre, hogy jelenleg a portál regisztrált felhasználóinak kétharmadát teszik ki.

A digitális környezet uralma: már mindegy, hol lesz a meeting

Nyáron az IT és mérnöki szektorban volt a legalacsonyabb az aktív munkakeresők száma (20 százalék – a „COVID-dal szemben részben védett” állások), a legtöbben pedig irodai, marketing, PR, management és business, valamint értékesítési ügyfélszolgálati állásra jelentkeztek. Amíg a cégek jelentős része még mindig az otthoni munkavégzés hatékonyságát értékeli, úgy tűnik, a munkakeresők már levonták a következtetéseket.

A home office már nem pusztán trend, hanem alapvető elvárás minden korcsoportban. Az álláskeresők többsége (70 százalék) a digitális környezetben is végezhető munkákat célozza. Emellett felértékelődött a sokszínű és befogadó közeg jelentősége is, leszorítva a környezettudatos cég működését mint értéket a dobogó harmadik helyére. A fiatalok körében egy vállalat társadalmi felelősségvállalása persze még mindig nagyon fontos értéknek számít, azonban több, mint 5 szakmában töltött év felett már inkább a családbarát cégek jelentősége értékelődik fel.

Megállapítható az is, hogy bár 95 százalékban még mindig teljes munkaidős állásra van kereslet, viszont a foglalkoztatottság típusát illetően rugalmasabbak lettek a jelentkezők: 30 százalékuk egy munkát akár megbízási szerződéssel is elvállalna.

Maradtak az elvárások: 20+ munkában töltött év után akár nettó 730.000 forintos fizetés

A nyári felmérés alapján a fehérgalléros munkavállalók átlagosan 300.000-400.000 forint közötti nettó fizetéssel lennének elégedettek. Míg egy pályakezdő nettó fizetési igénye 220.000 - 280.000 forint között mozog, addig a 20+ év tapasztalattal rendelkezők minimum nettó 487.000, de akár nettó 730.000 forintot is elkérnének a munkájukért.

Természetesen a fizetési igényeket tovább árnyalja, hogy IT vagy egyéb office állásról van-e szó, illetve milyen technológiai tudással és mennyire specifikus szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jelentkezők. A már meghatározó munkatapasztalattal rendelkezők (3-5, illetve 5-10 év eltöltött idő ugyanabban a szektorban) európai mércével mérik saját piaci értéküket – főleg, ha diplomával és nyelvtudással is rendelkező jelentkezőkről van szó. Az ő fizetési elképzelésük egyértelműen a nettó 1.000-1.500 eurós, vagyis a mintegy 350.000-500.000 forintos sávot célozza (más kérdés, hogy többségük azért elfogadna ennél alacsonyabb bérezést is, ha a szükség úgy diktálja).

Mennyi az annyi? A fizetési transzparencia felé vezető úton

Amíg az elmúlt években a piac döcögve halad afelé, hogy a cégek nyíltan megadják az állásokhoz tartozó fizetési sávot, addig az álláskeresők 90 százaléka ma már bátran ad meg elvárt fizetési igényt. Jellemző az is, hogy a munkáltatók oldaláról szembetűnő a fizetési igények adatainak bekérése már a jelentkezés pillanatában.

A közeljövő fogja ugyan megmutatni, mennyire fogunk nyílt lapokkal játszani, azt mindenesetre már látjuk, hogy a „fehérgallérosoknak” egészen konkrét elképzelésük van saját munkájuk értékét illetően, ráadásul – köszönhetően például a self-branding használatának – sem szakmai tudásukat és erősségeiket, sem céljaikat nem rejtik véka alá és hasonló hozzáállást várnak el egy leendő munkáltatótól is.

A Dreamjo.bs saját platformján keresztül végzett kutatás keretében vizsgálta munkavállalók attitűdjét a járványügyi helyzetben.  Az adatfelvételre 2020. augusztus 10-én került sor 619 fő válaszainak figyelembevételével. A kutatás nem reprezentatív a teljes országra nézve, ugyanakkor alkalmas a „fehérgalléros” munkát végző munkavállalók helyzetének feltérképezésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.