A vállalatokon belüli munkavállalói élményt vizsgáló nemzetközi kutatás szerint a vezetők túlzottan optimisták munkavállalóik munkahelyi elégedettségét illetően. A nem vezető beosztásban dolgozó munkavállalók 28 százaléka állítja azt, hogy jól érzi magát a munkahelyén, míg a vezetők 80 százaléka meg van győződve arról, hogy beosztottjaik elégedettek – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legújabb kutatásából.
Napjaink versenyképes munkaerőpiaca, a gazdasági és pénzügyi nyomás sok munkavállalót arra ösztönöz, hogy átértékelje a munkához való viszonyát. Ezt a kérdéskört járja körül az a 750 vállalat 2250 munkavállalójának megkérdezésével készült felmérés, amely a munkavállalói élmény kutatását helyezte középpontba.
Az eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy mely faktorok az elégedettség legfőbb akadályai. Ezek többsége a karrierépítéssel, a készségfejlesztéssel, a felettesi magatartással, a főnök-beosztott viszonnyal, a fizetéssel és az elismeréssel, valamint az adatkezeléssel és a technológiával kapcsolatosak.
A számok egyértelműek: a munkavállalók 34 százaléka tervezi egy éven belül elhagyni aktuális munkahelyét. A munkavállalók távozni kívánó csoportján belül pedig háromból ketten (66 százalék) a következő három-kilenc hónapon belül terveznek váltani. Bár a megfelelő és arányos fizetés a munkavállalói elégedettség kulcsfontosságú eleme, a megkérdezett munkavállalók több mint fele (52 százalék) azt állította, hogy akkor is váltana, ha ugyanazt a munkát ajánlanák fel neki egy másik vállalatnál a jelenlegivel megegyező fizetés mellett. Az eredményeket látva a vállalatoknak gyorsan kell cselekedniük amennyiben meg szeretnék tartani alkalmazottjaikat.
Az aggasztó számok mellett a kutatás eredményei között egy igazán megnyugtató is kirajzolódott: a pozitív munkahelyi élménnyel rendelkező munkavállalók 97 százaléka a jövő évben is maradni kíván aktuális vállalatánál, hiszen 96 százalékuk motiváltnak és elkötelezettnek érzi magát. A pozitív tapasztalatok szerves részét képezik a vállalat egészségének és pozitív üzleti eredményeket eredményezhetnek.
Ezt támasztja alá az is, hogy a vezetőknek megközelítőleg a fele (48 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az ügyfelek elégedettségének növekedését tapasztalta a javuló munkavállalói élmény közvetett következményeként.
Míg a vezetők 92 százaléka abban a hitben él, hogy az irányításuk alá tartozó munkavállalók jól érzik magukat a munkahelyükön, a jelentés szerint a munkavállalóknak csupán 30 százaléka érez ténylegesen így. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése mindenki számára kritikus kérdés, a munkavállalók 65 százaléka és a menedzserek 61 százaléka is ezt a tényezőt jelölte meg a munkahelyi élmény leginkább meghatározó elemeként.
A fenntartható egyensúly kialakításának igénye még mindig prioritás a munkavállalók szemében. Csupán 29 százalékuk érzi úgy, hogy időt tud szakítani a szabadidejére, míg 28 százalékuk szerint a munkaideje elég rugalmas ahhoz, hogy egyensúlyt tudjon teremteni munkája és magánélete között.
A munkavállalók közel háromnegyede állítja azt, hogy a munka céljának egyértelművé tétele (azaz, hogy tudja, miért csinálja azt, amit csinál) képezi számára munkája legfontosabb aspektusát. Annak biztosítása, hogy a munkavállalók átfogó ismeretekkel rendelkezzenek munkájuk paramétereiről, valamint a karrierrel kapcsolatos kilátásaikról és fejlődési lehetőségeikről, kritikus tényező lesz a munkavállalói élmény javításában és a munkavállalók megtartásában.
A vállalatok jelenleg a távmunka és a jelenléti munkavégzés között egyensúlyoznak, a kutatás szerint azonban még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a rugalmas munkavégzésre a jövőben. Ugyanis az eredmények alapján a távmunkával elégedettek közel fele (48 százalék), míg a menedzserek 87 százaléka érzi jól magát a munkahelyén.
A tanulás és a készségek fejlesztése szintén a munkavállalók elégedettségi listájának élén szerepelnek: 65 százalékuk ezt jelölte meg, mint munkája legfontosabb aspektusát. Ezzel szemben csupán 28 százalékuk számolt be arról, hogy munkája lehetővé teszi számára, hogy új dolgokat tanuljon és új készségeket fejlesszen. Ez tehát egy nyilvánvaló lehetőséget jelent a vállalatok számára a szakadék áthidalására.
Az eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy sürgető megoldásra van szükség, méghozzá olyan új, átfogó személyzeti stratégia keretében, amely demográfiai jellemzőktől, szerepektől és a munkavégzés időtartamától függetlenül minden munkavállaló számára elfogadható irányelveket foglal magába.
„A munkavállalók jóléti kultúrájának ápolása és a folyamatos tanulás-ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy áthidaljuk a munkavállalók és vezetőik közötti felfogásbeli szakadékot. A technológiának kulcsszerepe van az együttműködésen alapuló munkakultúra kialakításában és abban, hogy a munkavállalók megfelelő eszközökkel rendelkezzenek munkájuk hatékony elvégzéséhez” – mondta Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkaerő- és szervezeti részleg ügyvezető igazgatója.
A kutatás készítői egy „munkaadói ígéret" kidolgozását javasolják, amely összekapcsolja a munkaköröket az eredményekkel és körvonalazza a karrierépítési lehetőségeket. Ennek elérése érdekében a szervezeteknek arra kell tanítaniuk a vezetőket, hogy legyenek őszintén empatikusak, hallgassák meg a munkavállalókat és a folyamatos tanulás-kultúra kialakítása mellett támogassák őket.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.
