A munkáltatói bérjárulékokat tekintve Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik, a jövő évre tervezett további 2 százalékpontos csökkentés pedig tovább javítja az ország versenyképességét – közölte a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-vel.
A Mazars idén kilencedik alkalommal kiadott 2021-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 21 ország – a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok – adórendszerét vizsgálta.
A tanácsadó cég közleménye szerint a munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, a 2020. július 1-jétől hatályos 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentésével pedig a 21 ország középmezőnyébe került.
Az elfogadott adócsomag 2022 júliusától újabb 2 százalékpontos munkáltatói bérteher-csökkenéssel számol, a tervek szerint jövő félévtől a fél százalékpontos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beépítése a szochóba tovább javítja az ország pozícióját.
2021-ben a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal euróban a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal Németországban nőtt, de 5-10 százalék közötti növekedést ért el Szlovákia, Horvátország, Lettország és Észak-Macedónia is. A magyar átlagbér értéke euróban számítva nem változott, 1150 euró körül van, a V4-ek közül csak Szlovákiát előzi meg.
Kiemelték, hogy a régióban a forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak, országonként nagyfokú eltéréseket mutatnak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magas.
A Mazars szerint szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont különbség van. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelemadóztatás (31 százalék), Magyarországon és Montenegróban a legalacsonyabb (9 százalék), míg a régió országaiban jellemzően 15-20 százalék körül alakul a társasági adó kulcsa. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.