A munkáltatói bérjárulékok alapján a régiós középmezőnyben van Magyarország

A Mazars idén kilencedik alkalommal kiadott 2021-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 21 ország – a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok – adórendszerét vizsgálta.

A tanácsadó cég közleménye szerint a munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, a 2020. július 1-jétől hatályos 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentésével pedig a 21 ország középmezőnyébe került.

Az elfogadott adócsomag 2022 júliusától újabb 2 százalékpontos munkáltatói bérteher-csökkenéssel számol, a tervek szerint jövő félévtől a fél százalékpontos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás beépítése a szochóba tovább javítja az ország pozícióját.

2021-ben a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal euróban a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal Németországban nőtt, de 5-10 százalék közötti növekedést ért el Szlovákia, Horvátország, Lettország és Észak-Macedónia is. A magyar átlagbér értéke euróban számítva nem változott, 1150 euró körül van, a V4-ek közül csak Szlovákiát előzi meg.

Kiemelték, hogy a régióban a forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak, országonként nagyfokú eltéréseket mutatnak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magas.

A Mazars szerint szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont különbség van. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelemadóztatás (31 százalék), Magyarországon és Montenegróban a legalacsonyabb (9 százalék), míg a régió országaiban jellemzően 15-20 százalék körül alakul a társasági adó kulcsa. (MTI)