A magyar férfiaknak fontosabb a presztízs, mint a fizetés

2022. 05. 13., 11:41

Munkahelyválasztáskor a fizetésnél és a szakmai fejlődési lehetőségnél fontosabb a magyar férfiaknak az állás presztízsértéke és a fix munkaóra-szám – derült ki a National Geographic és az NRC reprezentatív kutatásából.

A felmérés alapján a 18-49 év közötti magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos, a megkérdezettek négyötödének kevésbé vagy egyáltalán nem.

Ugyanakkor a válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyediknek számít, hogy a külvilág elismerésre méltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.

A férfiak pusztán negyedének sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falusiak majdnem harmada részesíti előnyben a home officet.

A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, a többség viszont a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4 százalék) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon.

A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. áprilisban készítette, az 500 fős válaszadói minta reprezentatív a 18-49 éves férfiakra korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS