A magyar férfiaknak fontosabb a presztízs, mint a fizetés

2022. 05. 13., 11:41

Munkahelyválasztáskor a fizetésnél és a szakmai fejlődési lehetőségnél fontosabb a magyar férfiaknak az állás presztízsértéke és a fix munkaóra-szám – derült ki a National Geographic és az NRC reprezentatív kutatásából.

A felmérés alapján a 18-49 év közötti magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos, a megkérdezettek négyötödének kevésbé vagy egyáltalán nem.

Ugyanakkor a válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyediknek számít, hogy a külvilág elismerésre méltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.

A férfiak pusztán negyedének sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falusiak majdnem harmada részesíti előnyben a home officet.

A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, a többség viszont a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4 százalék) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon.

A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. áprilisban készítette, az 500 fős válaszadói minta reprezentatív a 18-49 éves férfiakra korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS