A magyar férfiaknak fontosabb a presztízs, mint a fizetés

2022. 05. 13., 11:41

Munkahelyválasztáskor a fizetésnél és a szakmai fejlődési lehetőségnél fontosabb a magyar férfiaknak az állás presztízsértéke és a fix munkaóra-szám – derült ki a National Geographic és az NRC reprezentatív kutatásából.

A felmérés alapján a 18-49 év közötti magyar férfiak többsége (67 százalék) stabilitásra törekszik a mindennapokban. Ennek ellenére karrierválasztásnál a fizetés összege nagyjából csak egyötödüknek fontos, a megkérdezettek négyötödének kevésbé vagy egyáltalán nem.

Ugyanakkor a válaszadók közel 80 százalékának kifejezetten fontos, hogy szakmáját mások is megbecsüljék. Az alapvégzettségűek 20 százalékának, míg a magasabb iskolai végzettségűek közül minden negyediknek számít, hogy a külvilág elismerésre méltónak találja jelenlegi állását. Ez a kérdés a városban élők alig 6 százalékát, és a falusiak mindössze 1 százalékát nem foglalkoztatja.

A férfiak pusztán negyedének sarkalatos kérdés, hogy otthonról is elvégezhető munkát válasszon. Míg a budapestiek közel egyötöde, a falusiak majdnem harmada részesíti előnyben a home officet.

A válaszadók több mint 40 százaléka preferálja a rugalmas munkaidőt, a többség viszont a fix órákra szavaz. A 18-29 éves és a 40-49 éves korosztály töredékének (4 százalék) meghatározó csak, hogy flexibilis munkahelyen dolgozzon.

A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. áprilisban készítette, az 500 fős válaszadói minta reprezentatív a 18-49 éves férfiakra korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS