A magyar felsővezető inkább magányos hős, mint csapatember

A magyar felsővezető inkább magányos hős, mint csapatember
2023. 02. 23., 18:49

A magyar vezető nem alkot tudatosan stratégiát, a hierarchiában hisz, inkább magányos hős, mint csapatember – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének csütörtökön ismertetett felméréséből.

A Jövő szervezete és vezetése című kutatásban 305 – legalább 50 munkavállalót foglalkoztató és legalább 100 millió forint árbevételű – magyarországi vállalat felsővezetőjét kérdezték meg reprezentatív mintavétellel 2022 tavaszán.

Azért is áramlik ki a munkaerő Magyarországról, mert a külföldre tartók azt látják, másfajta vezetési stílussal találkozhatnak. Megfigyelhető belföldi áramlás is a hazai tulajdonú cégektől a multinacionális vállalatok felé. A kutatás missziója ezt a trendet megfordítani – mondta Drótos György kutatásvezető és ötletgazda.

Marciniak Róbert kutatásvezető arról beszélt, a nemzetközi gyakorlatban a hierarchiát tekintve a lapos, felpuhult szervezetek a sikeresek. Ez a hazai környezetben nem jelenik meg. Kiemelte: a vizsgálódásuk megerősítette, hogy a vállalatvezetők sok esetben nem alkotnak stratégiát, nem rendelkeznek világos, tiszta képpel arról, mi felé haladnak. A nemzetközi piacokon is aktív vállalkozások jobban megfelelnek a jövő szervezete képnek, mint a kizárólag a magyar piacon tevékenykedők.

A kutatás lényegi megállapításai szerint a jövő szervezete a megkérdezettek szerint innovatív és digitális. Ugyanakkor nem feltétlenül lapos, hálózatos és tudásmegosztó, pedig a nemzetközi ajánlások ezeket is tartalmazzák. A jövő vezetőjéről alkotott kép továbbra is inkább „magányos hős”, nem pedig a szorosan együttműködő, másokat inspirálni képes csapattag.

A vizsgált vállalkozásokra a legnagyobb hatást elsősorban a beszerzési piacaik eseményei gyakorolják. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tágabb környezet legnagyobb alkalmazkodást kívánó tényezője a változó hazai gazdaságpolitika és szabályozás.

A vizsgálat megerősítette, hogy az úgynevezett átalakító (transzformációs) vezetési stílus – a hagyományos vezetési stílusokkal szemben – támogatja az innovációt és a digitalizációt. Az átalakító stílusú vezetők ráadásul sokkal inkább értelemtelinek érzik a munkájukat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS