A hazai cégek közel harmada tervez létszámcsökkentést az első negyedévben

A hazai cégek közel harmada tervez létszámcsökkentést az első negyedévben
2023. 01. 12., 10:41

2023 első negyedévében a hazai munkáltatók 32 százaléka tervezi csökkenteni munkaerő-állományát, miközben csupán 22 százalékuk jelez előre bővítést. A legnagyobb arányú létszámcsökkenés földrajzi bontásban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, míg szektorális bontásban a kommunikációs szolgáltatások, illetve a alapanyag- és feldolgozóipar területén várható – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, összesen 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 508 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) -8 százalékos átlagos értéket ért el, amire az elmúlt egy évtizedben nem volt példa, még a koronavírusjárvány miatti erőteljes gazdasági megtorpanás időszakában sem. A jelenlegi mutatószám az előző negyedévhez viszonyítva 3, míg 2022 azonos időszakához képest 26 százalékpontos visszaesést mutat.

„A negatív munkaerő-felvételi trend ellenére a piacon nem érzékelhető tömeges elbocsátás – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Ez csupán bizonyos területeken jellemző, egyes szakmákban ugyanakkor továbbra is munkaerőhiány van. Arra számítunk, hogy a munkaerőpiac dinamikája lelassul: mind a cégek, mind a munkavállalók kivárnak ahelyett, hogy új lehetőségek után néznének. A cégek oldalán továbbra is komoly bizonytalanság érzékelhető: a recesszió lehetősége ebben az időszakban óvatosságra készteti őket.”

A korábbi negyedévekhez képest is lényegesen nőtt az eltérés az egyes régiókban működő cégek várakozási között. A legpesszimistább várakozások az Észak-Alföldön mutatkoznak (itt -35 százalék az NFM), de szintén jóval több elbocsátásra, mint felvételre számítanak Észak-Magyarországon (-24 százalék), Dél-Dunántúlon (-16 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (-9 százalék) is. A Dél-Alföld az egyetlen olyan régió, ahol minimálisan többen terveznek létszámbővítést, mint leépítést (+3 százalék).

Az egyes szektorokat vizsgálva csupán a pénzügyi és ingatlanszektor (NFM: +10százalék), valamint az IT szektor (+2 százalék) számíthat nettó létszámbővülésre. Az egészségügy és élettudományok, valamint az energia és közművek szektorban stagnálására lehet számítani, a többi szektor mutatói viszont visszaesést prognosztizálnak. A legnagyobb arányú létszámleépítésre a kommunikációs szolgáltatások (-16 százalék), illetve az alapanyag- és feldolgozóipar (-12 százalék) területén lehet számítani.

A jelenlegi helyzetben jól láthatóan a cégmérettel együtt nő a válsággal szembeni ellenállóképesség. A tíznél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások 44 százaléka tervez létszámcsökkentést végrehajtani, ez az arány a 250 főnél nagyobb létszámmal működő vállalatok körében csupán 27 százalék. A Nettó Foglalkoztatási mutató ennek megfelelően az utóbbi körben a legmagasabb (+3 százalék), az 50-249 fős cégeknél már enyhén negatív (-5 százalék), ugyanakkor erőteljes a pesszimizmus a 10-49 fős kis cégek (-17 százalék), és a 10 fő alatti mikrovállalkozások (-20 százalék) körében.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten is romlottak a munkaerőpiaci kilátások: ManpowerGroup globális Nettó Foglalkoztatási Mutatója 6 százalékkal került lejjebb. Ugyanakkor ez a mutatószám továbbra is igen magas, 23 százalékos szinten áll. Magyarországon kívül egyedül Lengyelországban (-2 százalék) jeleznek visszaesést a foglalkoztatásban Az élen Panama (39 százalék) és Costa Rica (35 százalék) és Kanada (34 százalék) áll. Európában a legjobb mutatóval Ausztria és Törökország (29-29 százalék), illetve Finnország és Franciaországban (27-27 százalék) rendelkezik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS