A fiatalok vastagabb borítékra számítanak, de pesszimisták

2021. 02. 16., 12:00

A dolgozó fiatalok 58 százaléka csekély mértékű, az infláció alatti fizetésemelésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Az érintettek közel negyede szerint ugyanakkora nettót kap, mint eddig, csökkenéstől viszont csak 3 százalékuk tart. A férfiak több mint 80 százaléka számít „vastagabb borítékra”, míg a nőknek csak a 63 százaléka derűlátó ezen a téren.

Bár a járvány a legtöbb területen felülírta a korábban tervezett forgatókönyveket, a hivatalos statisztikai adatok szerint a bérek a múlt évben emelkedőn maradtak. A 20-29 évesek nettó átlagfizetése 2020 harmadik negyedévében közel 227 ezer forint volt, ami 5,8 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben. Igaz, a közel 6 százalékos bérdinamika elmaradt a kedvezmények nélkül számolt országos nettó átlagfizetés 9,8 százalékos növekedésétől.

Ki, mire számít?

A K&H ifjúsági indexe azt vizsgálta, hogy a dolgozó fiatalok mire számítanak a következő időszakban. A felmérésből az derül ki, hogy az érintettek 58 százaléka arra számít, hogy az idén minimálisan, a várható valamivel több mint 3 százalékos inflációnál alacsonyabb mértékben növekszik a nettó fizetése. Ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde, 17 százaléka az inflációt meghaladó béremeléssel számol.

A kutatás szerint a dolgozó fiatalok szintén jelentős része, 23 százaléka az eddigi fizetésével kalkulál, vagyis ők nem várnak emelkedést. A nettó fizetés csökkenésétől nagyon kevesen, az állásban lévő fiatalok mindössze 3 százaléka tart.

Optimisták és pesszimisták

A K&H ifjúsági indexéből kiderül továbbá, hogy a dolgozó fiatal férfiak derűlátóbbak a fizetésük alakulását nézve: 81 százalékuk, vagyis 10-ből több mint 8-an az eddiginél nagyobb összegre számítanak havonta. Miközben a nőknek csak a 63 százaléka gondolja azt, hogy magasabb fizetést kap a cégétől. Eltérőek a várakozások az országon belül is. A nyugati megyékben élő fiataloknak alig több mint a fele, 57 százaléka bízik nagyobb bérben. A keleti országrészben élő társaik között sokkal több az optimista fiatal: 85 százalékuk reménykedik magasabb havi összegben.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt (ezt megelőzően 500). A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatfelvétel 2020. november 6-17. között zajlott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS