A fiatalok vastagabb borítékra számítanak, de pesszimisták

2021. 02. 16., 12:00

A dolgozó fiatalok 58 százaléka csekély mértékű, az infláció alatti fizetésemelésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Az érintettek közel negyede szerint ugyanakkora nettót kap, mint eddig, csökkenéstől viszont csak 3 százalékuk tart. A férfiak több mint 80 százaléka számít „vastagabb borítékra”, míg a nőknek csak a 63 százaléka derűlátó ezen a téren.

Bár a járvány a legtöbb területen felülírta a korábban tervezett forgatókönyveket, a hivatalos statisztikai adatok szerint a bérek a múlt évben emelkedőn maradtak. A 20-29 évesek nettó átlagfizetése 2020 harmadik negyedévében közel 227 ezer forint volt, ami 5,8 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben. Igaz, a közel 6 százalékos bérdinamika elmaradt a kedvezmények nélkül számolt országos nettó átlagfizetés 9,8 százalékos növekedésétől.

Ki, mire számít?

A K&H ifjúsági indexe azt vizsgálta, hogy a dolgozó fiatalok mire számítanak a következő időszakban. A felmérésből az derül ki, hogy az érintettek 58 százaléka arra számít, hogy az idén minimálisan, a várható valamivel több mint 3 százalékos inflációnál alacsonyabb mértékben növekszik a nettó fizetése. Ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde, 17 százaléka az inflációt meghaladó béremeléssel számol.

A kutatás szerint a dolgozó fiatalok szintén jelentős része, 23 százaléka az eddigi fizetésével kalkulál, vagyis ők nem várnak emelkedést. A nettó fizetés csökkenésétől nagyon kevesen, az állásban lévő fiatalok mindössze 3 százaléka tart.

Optimisták és pesszimisták

A K&H ifjúsági indexéből kiderül továbbá, hogy a dolgozó fiatal férfiak derűlátóbbak a fizetésük alakulását nézve: 81 százalékuk, vagyis 10-ből több mint 8-an az eddiginél nagyobb összegre számítanak havonta. Miközben a nőknek csak a 63 százaléka gondolja azt, hogy magasabb fizetést kap a cégétől. Eltérőek a várakozások az országon belül is. A nyugati megyékben élő fiataloknak alig több mint a fele, 57 százaléka bízik nagyobb bérben. A keleti országrészben élő társaik között sokkal több az optimista fiatal: 85 százalékuk reménykedik magasabb havi összegben.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt (ezt megelőzően 500). A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatfelvétel 2020. november 6-17. között zajlott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS