A dolgozó fiatalok és a diákok egy része külföldre kacsingat

2023. 08. 18., 10:23

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.

A dolgozó fiatalok 50 százaléka úgy érzi, olyan munkát végez, ami érdekli, és emellett szereti is a munkáját. 28 százalékos a bizonytalanok aránya, akik nem tudnak egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. Csak 8 százalék mondta azt, hogy nem is érdekli a munkája és nem is szereti - egyebek mellett erre jutott a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek munkavállalással és tanulással kapcsolatos terveire kérdezett rá, továbbá arra is kérte a felmérés résztvevőit, hogy mondják el véleményüket a magyar oktatás színvonaláról. A kutatás 2023 második negyedévének hangulatát tükrözi.

Munka külföldön?

A dolgozó fiatalok több mint harmada, 35 százalék úgy gondolja, könnyen találna állást, ha más munkahelyet kellene választania, 11 százalék azok aránya, akik úgy látják, nagyon könnyen el tudnának helyezkedni.

Egyharmaduk, azaz 33 százalékuk átlagosnak ítélte meg helyzetét, ha új állás kereséséről lenne szó. Azok aránya, akik úgy érzik, inkább nehéz, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha új munkahelyet kellene keresniük, szintén 33 százalék. Ezeknek, a pesszimistább hozzáállású fiataloknak az aránya a keleti országrészben jóval átlag feletti, 44 százalékos. Ezzel szemben a központi - fővárosi és Pest megyei - régióban csak 27, a nyugatiban mindössze 21 százalék azok aránya, akik úgy érzik, csak nagyon nehezen vagy inkább nehezen találnának állást egy munkahelyváltás alkalmával.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a dolgozó fiatalok 15-16 százaléka határozottan azt tervezi, hogy legalább egy időre külföldre megy dolgozni. További 19 százalék is inkább a külföldi munkavállalás felé hajlik. 27 százalék számít ebben a kérdésben bizonytalannak vagy semlegesnek, 39 százalékuk pedig inkább nem vagy egyértelműen nem gondolkodik ezen. A magyar diákok 31 százaléka veszi tervbe a külföldi tanulás lehetőségét, 47 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem akar külföldön tanulni. A fennmaradó 23 százaléknak nincs erről egyértelmű véleménye. A diákok több mint 40 százaléka elképzelhetőnek tartja a külföldi munkavállalást a jövőben, 33 százalékos a tanácstalanok aránya, míg 26 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre.

Mi a helyzet a magyar oktatással?

A magyar oktatási rendszert, a már dolgozó fiatalok 16 százaléka tartja európai viszonylatban is inkább magas színvonalúnak, viszont több mint 50 százalékuk szerint ez nem vagy inkább nem igaz.

A jelenleg is tanuló fiatalok által adott értékelés ennél kicsit kedvezőtlenebb: bár a pozitív vélemények aránya az ő körükben is hasonló, 15 százalék, addig az inkább árnyaltabb véleményt megfogalmazók aránya magasabb, 64 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS