A dolgozó fiatalok és a diákok egy része külföldre kacsingat

2023. 08. 18., 10:23

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.

A dolgozó fiatalok 50 százaléka úgy érzi, olyan munkát végez, ami érdekli, és emellett szereti is a munkáját. 28 százalékos a bizonytalanok aránya, akik nem tudnak egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. Csak 8 százalék mondta azt, hogy nem is érdekli a munkája és nem is szereti - egyebek mellett erre jutott a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek munkavállalással és tanulással kapcsolatos terveire kérdezett rá, továbbá arra is kérte a felmérés résztvevőit, hogy mondják el véleményüket a magyar oktatás színvonaláról. A kutatás 2023 második negyedévének hangulatát tükrözi.

Munka külföldön?

A dolgozó fiatalok több mint harmada, 35 százalék úgy gondolja, könnyen találna állást, ha más munkahelyet kellene választania, 11 százalék azok aránya, akik úgy látják, nagyon könnyen el tudnának helyezkedni.

Egyharmaduk, azaz 33 százalékuk átlagosnak ítélte meg helyzetét, ha új állás kereséséről lenne szó. Azok aránya, akik úgy érzik, inkább nehéz, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha új munkahelyet kellene keresniük, szintén 33 százalék. Ezeknek, a pesszimistább hozzáállású fiataloknak az aránya a keleti országrészben jóval átlag feletti, 44 százalékos. Ezzel szemben a központi - fővárosi és Pest megyei - régióban csak 27, a nyugatiban mindössze 21 százalék azok aránya, akik úgy érzik, csak nagyon nehezen vagy inkább nehezen találnának állást egy munkahelyváltás alkalmával.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a dolgozó fiatalok 15-16 százaléka határozottan azt tervezi, hogy legalább egy időre külföldre megy dolgozni. További 19 százalék is inkább a külföldi munkavállalás felé hajlik. 27 százalék számít ebben a kérdésben bizonytalannak vagy semlegesnek, 39 százalékuk pedig inkább nem vagy egyértelműen nem gondolkodik ezen. A magyar diákok 31 százaléka veszi tervbe a külföldi tanulás lehetőségét, 47 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem akar külföldön tanulni. A fennmaradó 23 százaléknak nincs erről egyértelmű véleménye. A diákok több mint 40 százaléka elképzelhetőnek tartja a külföldi munkavállalást a jövőben, 33 százalékos a tanácstalanok aránya, míg 26 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre.

Mi a helyzet a magyar oktatással?

A magyar oktatási rendszert, a már dolgozó fiatalok 16 százaléka tartja európai viszonylatban is inkább magas színvonalúnak, viszont több mint 50 százalékuk szerint ez nem vagy inkább nem igaz.

A jelenleg is tanuló fiatalok által adott értékelés ennél kicsit kedvezőtlenebb: bár a pozitív vélemények aránya az ő körükben is hasonló, 15 százalék, addig az inkább árnyaltabb véleményt megfogalmazók aránya magasabb, 64 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS