A dolgozó fiatalok és a diákok egy része külföldre kacsingat

2023. 08. 18., 10:23

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.

A dolgozó fiatalok 50 százaléka úgy érzi, olyan munkát végez, ami érdekli, és emellett szereti is a munkáját. 28 százalékos a bizonytalanok aránya, akik nem tudnak egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. Csak 8 százalék mondta azt, hogy nem is érdekli a munkája és nem is szereti - egyebek mellett erre jutott a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek munkavállalással és tanulással kapcsolatos terveire kérdezett rá, továbbá arra is kérte a felmérés résztvevőit, hogy mondják el véleményüket a magyar oktatás színvonaláról. A kutatás 2023 második negyedévének hangulatát tükrözi.

Munka külföldön?

A dolgozó fiatalok több mint harmada, 35 százalék úgy gondolja, könnyen találna állást, ha más munkahelyet kellene választania, 11 százalék azok aránya, akik úgy látják, nagyon könnyen el tudnának helyezkedni.

Egyharmaduk, azaz 33 százalékuk átlagosnak ítélte meg helyzetét, ha új állás kereséséről lenne szó. Azok aránya, akik úgy érzik, inkább nehéz, vagy nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha új munkahelyet kellene keresniük, szintén 33 százalék. Ezeknek, a pesszimistább hozzáállású fiataloknak az aránya a keleti országrészben jóval átlag feletti, 44 százalékos. Ezzel szemben a központi - fővárosi és Pest megyei - régióban csak 27, a nyugatiban mindössze 21 százalék azok aránya, akik úgy érzik, csak nagyon nehezen vagy inkább nehezen találnának állást egy munkahelyváltás alkalmával.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a dolgozó fiatalok 15-16 százaléka határozottan azt tervezi, hogy legalább egy időre külföldre megy dolgozni. További 19 százalék is inkább a külföldi munkavállalás felé hajlik. 27 százalék számít ebben a kérdésben bizonytalannak vagy semlegesnek, 39 százalékuk pedig inkább nem vagy egyértelműen nem gondolkodik ezen. A magyar diákok 31 százaléka veszi tervbe a külföldi tanulás lehetőségét, 47 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem akar külföldön tanulni. A fennmaradó 23 százaléknak nincs erről egyértelmű véleménye. A diákok több mint 40 százaléka elképzelhetőnek tartja a külföldi munkavállalást a jövőben, 33 százalékos a tanácstalanok aránya, míg 26 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre.

Mi a helyzet a magyar oktatással?

A magyar oktatási rendszert, a már dolgozó fiatalok 16 százaléka tartja európai viszonylatban is inkább magas színvonalúnak, viszont több mint 50 százalékuk szerint ez nem vagy inkább nem igaz.

A jelenleg is tanuló fiatalok által adott értékelés ennél kicsit kedvezőtlenebb: bár a pozitív vélemények aránya az ő körükben is hasonló, 15 százalék, addig az inkább árnyaltabb véleményt megfogalmazók aránya magasabb, 64 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS