A digitalizáció munkaerő-piaci hatásai – Az emberi tudás és segítőkészség nem pótolható

Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő toborzó és fejvadász cég társalapítója két innovatív cég szakemberével beszélt a digitalizácinak a gazdaságra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról. Elődi Márton, a Vern Insurance Technologies társalapítója szerint Magyarországon jó pár szolgáltatást nem lehet még az interneten igénybe venni. Kiss Tibor, az Alpaca kereskedelmi platform fejlesztési vezetője úgy látja: a nemzetközi szabályozás arra tereli a pénzügyi cégeket, hogy befektessenek az innovációba.

Az innovációnál nincs nagyobb versenyelőny

„A pénzügyi cégek, a nagyobb vállatok arra törekednek, hogy az innovációba befektessenek. Azonban a szabályozási környezet, illetve a pénzügyi szektor természete miatt ez a folyamat eléggé lassú” – mondta Kiss Tibor. A szakember szerint fontos felismerni, hogy a teljes digitális átállás megsokszorozná a pénzügyi cégek számát. „Régen nagyon hátborzongató volt, hogy a neten kössünk bármilyen szerződést. Ez ma már az Egyesült Államokban egy teljesen bevett szokás és nem kell hozzá papírmunka sem” – tette hozzá.

A technológiai fejlődés a tőzsdét is forradalmasította: az emberek jelentős része már telefonról bankol, vagy például az amerikai Robinhood nevű fintech-brókerrel kereskedik. Az amerikai cég nemcsak a digitalizáció terén, hanem üzleti modelljében is jelentős változást ért el a tőzsde világában, hiszen a kereskedelmet képes volt jutalékmentessé tenni. Később az Alpaca nevű kereskedelmi platform is egy hasonló, ingyenes felületet fejlesztett. „Tehát ez nem egy lehetetlen koncepció, csak azt igényli, hogy a cégek merjenek változtatni” – mondta.

A fejlesztési vezető emlékeztetett: a tőzsde az egyik „legnagyobb számítógép a Földön”, amely működési elvét az biztosítja, hogy a számítógépek láncolata optimalizálja egy adott cég vagy deviza árát a világpiacon. „Emiatt a számítógépes feldolgozás mindenképp jelen van az életünkben. Nem feltétlenül kell már egy tanácsadóval beszélni, hanem az ügyfél bármelyik pillanatban vásárolhat részvényeket. Úgyhogy mindenképpen lerövidül az az idő, amit azzal töltenénk el, hogy mibe is szeretnénk befektetni” – emelte ki.

A robotok nem vesznek el minden munkát

Elődi Márton, a Vern Insurance Technologies társalapítója szerint a biztosítási piacon is tetten érhető a digitális átalakulás, azonban a szektorban nem élvez prioritást a teljes átállás. „A biztosítási piac nem változott az elmúlt 200–300 évben. A piacon belül elsősorban az értékesítési területet lehetne digitalizálni” – magyarázta. A magyar piacon jelenleg egy biztosító fejlesztett digitális terméket, a jelentősebb piaci szereplőkre ez a fajta innováció egyáltalán nem jellemző. Hozzátette, a digitális bank biztosítás meghatározó lesz a piacon: „Szeretnénk, hogy minden digitális üzlet képes legyen a lehető legmegfelelőbb biztosítási szolgáltatások elérésére, illetve implementálására”.

„Valószínűleg szinte mindenki számára ismert fintech óriások, mint a Revolut, a TransferWise mellett a biztosítási területen is egyre több cég hasít ki szeletet a klasszikus biztosítási cégek piacából” – mondta Batiz Péter, az IseeQ munkatársa.  A fejvadász cég szakembere szerint a startupokra jellemző innovációval az említett cégek megreformálják a szektort, ebből a pozitív változásból pedig a hagyományos szereplők is profitálnak. Hozzátette, hogy a különböző transzformációk és új termékek fejlesztése mentén, ahol a különböző diszruptív szereplőkre és kívülről jövő nyomásra reagálva „nagyon érdekes projektekbe lehet bekapcsolódni.”

Elődi Márton szerint a fintech megoldások fejlettségben évekkel a biztosítási technológia előtt járnak. „Amíg a felhasználó bankol vagy fizet a Revolut alkalmazásával, addig nem nézi meg napi szinten, hogy a lakásbiztosítása megvan-e még. Emiatt ezen a területen teljesen más az ügyfélkapcsolat, hiszen az a fontos, hogy akkor legyen elérhető a biztosítás, amikor tényleg szükség van rá” – tette hozzá. Magyarországon az ügyfelek még nem tudnak mindent az online térben elintézni, a szakember szerint „ez egy olyan gát, amit le kell bontani.” Elmondta, hogy biztosítási szakma már nem vonzó a fiataloknak, viszont a biztosítási cégek milliárdokat költenek arra, hogy munkaerőt találjanak. „A cégek versengenek és megpróbálják egymástól elvonzani a legjobbakat. Nyilván lesznek olyan területek, amelyekben a digitalizálás fontos lehet, de számos területen – elsősorban a tanácsadásnál – szükséges az emberi tudás és segítőkészség.”

Kiss Tibor elmondta: a tőzsdei piacon már vannak olyan szolgáltatók, amelyek lehetőséget adnak arra is, hogy az ügyfelek beállítsák, mennyire szeretnének kockázatos befektetést, mekkora legyen a befektetési időhorizont, havi szinten mekkora összeget akarnak profitálni vagy esetleg hosszabb távon akarnak-e befektetni. „Az Európai Unió PSD2 nevezetű regulációja, amely szerint a bankoknak biztosítani kell azt, hogy az ügyfelek hozzáférjenek a számlainformációikhoz, az átutalásokhoz, mind abba az irányba mutat, hogy minél több alkalmazást kell fejleszteni a felhasználóknak” – magyarázta az Alpaca fejlesztési vezetője.

Csapatot kell építeni

Kiss Tibor szerint a bróker cégek akkor lesznek igazán sikeresek, ha az ügyfeleik el tudják érni a befektetési céljaikat: legyen szó hosszú távú befektetésről, vagy akár spekulációról. Ezen felül, a brókerek kötelesek védőhálót biztosítani a piac szereplőinek, folyamatosan monitorozva a kereskedéseket és indokolt esetben beavatkozik, hogy ne keletkezzen kár pénzpiaci manipulációból. „E két pontot figyelembe véve, nekem az a véleményem, hogy a data engineerek és scientistek szerepe jelentősen növekedni fog a jövőben” – tette hozza

Elődi Márton kifejtette, hogy a cégek egyre erősebben érzik a digitalizációs nyomást és ennek megfelelően igyekeznek kiépíteni a szükséges kompetenciákat. Ez egyaránt igaz a digitalizációhoz szükséges belső képességekre, és a külső innovációs források felhasználásához szükséges kompetenciákra is. „Persze valahol természetszerű, hogy a tradicionális pénzpiaci szereplők be akarják bizonyítani a működésük helyességét és saját létezésük hosszútávú jogosultságát, azonban ennek egyenes következménye az őket veszélyeztető digitális megoldások elutasítása.”

Nemzetközi szinten már mindenki egyre nagyobb erőforrásokat szán a különböző felhasználhatósági és user experience szempontokra is. „Ennek következtében szerintem fel fog értékelődni a Service Designer, UI Designer, UX tesztelő és kapacsolódó szakmák szerepe. Amíg azonban jelenleg sok helyen ezt egy darab munkakörnek szánják, mindenképp fel kell ismerni, hogy ezek igenis eltérő kompetenciák és a szükséges feladatot csak egy közös termékfejlesztői csapatban tudják ellátni” – tette hozzá.