68 százalékra emelkedett a foglalkoztatás az OECD-országokban

2022. 01. 26., 10:43

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban 68 százalékos volt a foglalkoztatás a tavalyi harmadik negyedévben, ami 0,6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest - olvasható a párizsi székhelyű szervezet honlapján.

Az általános ráta ezzel még közelebb került a pandémia előtti (2020.január-március) 68,6 százalékos szinthez. Több országban, köztük Magyarországon, Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Új-Zélandon és Portugáliában a foglalkoztatás már meghaladta a járvány előtti szintet.

A foglalkoztatás növekedése a lakosság aktívabb munkaerő-piaci részvételének köszönhető - a második negyedévi 72,2 százalékról 72,5 százalékra emelkedett a már foglalkoztatott vagy aktívan munkát kereső munkaképes korú állampolgárok aránya.

A foglalkoztatottság alakulásáról még nem érkezett adat Törökországból. A többi 37 OECD-országban növekedést jegyeztek fel a harmadik negyedévre vonatkozóan, kivéve Ausztráliát (ahol a ráta 75,4 százalékról 74,8 százalékra csökkent) és Finnországot (ahol a mutató a második negyedéves szinten, 72,7 százalékon stagnált).

Az euróövezetben 0,7 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 68,4 százalékra, az Európai Unóban 0,5 százalékponttal 68,7 százalékra, a hét vezető ipari országban (G7) 0,7 százalékponttal 71,4 százalékra, Kanadában 1,4 százalékponttal 73,8 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 0,8 százalékponttal 69,8 százalékra javult a mutató.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatás a második negyedévvel összevetve 73 százalékról 73,3 százalékra nőtt 2021 harmadik negyedévében.

Az OECD dokumentuma megállapítja, hogy a foglalkoztatás egyenletesen nőtt minden nem és korcsoport között. Az OECD-országokban a nők körében 0,6 százalékponttal nőtt a foglalkoztatás 60,8 százalékra, férfiaknál szintén 0,6 százalékponttal, 75,3 százalékra.

A mutató a 15-24 év közöttiek körében 40,9 százalékról 41,6 százalékra, a 25 és 54 év közöttiek körében 77,3 százalékról 77,9 százalékra, míg az 55 és 64 év közöttiek körében a mutató 0,6 százalékponttal 61,7 százalékra emelkedett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS