503 500 forint volt a bruttó átlagkereset júniusban

503 500 forint volt a bruttó átlagkereset júniusban
2022. 08. 24., 09:28

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022 júniusában 503 500 forint, az első félévben 505 300 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Június

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 200 forintot ért el.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 15,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 16,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,7 százalékos növekedése mellett.

bruttó kereset mediánértéke 403 000 forintot ért el, amely 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 800 forint volt, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év júniusit.

Első félév

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (862 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (313 900 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 554 700, a nők esetében 456 100 forint volt, ez a férfiaknál 18,8, a nőknél 16,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 45  000 forintra becsülhető, 14,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 458 600, a költségvetésben 438 700, a nonprofit szektorban 490 000 forintot ért el, ami 13,1, 14,6, illetve 33,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül.

reálkereset 7,9 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,4 százalékos növekedése mellett.

bruttó kereset mediánértéke 391 000 forint volt, ez 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 272 700 forintot tett ki, 16,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS