2024 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt; a munkanélküliek száma 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A munkanélküliségi ráta 2023. decemberben 4,2, 2024. januárban 4,5 volt. A KSH friss jelentése részletes munkaerőpiaci adatokat a 2023. december – 2024. februári időszakról közölt.
A 2023. december – 2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 721 ezer fő volt, 31 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezer főre bővült.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 30 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, előbbi 106 ezer, utóbbi 65 ezer főt tett ki.
A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében gyakorlatilag változatlan maradt, 78,5 százalék volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8 százalékra nőtt.
A 2023. december – 2024. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezer fővel, 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.
A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra növekedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.