400 forinttal meghaladja az országos átlagot a budapesti fizikai órabér

2022. 04. 25., 10:57

Az idei első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére gyakorlatilag elérte az 1500 forintos szintet – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A jelenlegi 1499 forintos átlagórabér 10,4 százalékkal haladja meg a 2021 hasonló időszakában tapasztalt 1358 forintos értéket. A felsőbb kategóriákban is felgyorsult a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 első negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy már csak a Dél-Dunántúlon fordul elő 1400 forint alatti átlagos fizikai órabér, ugyanakkor az Észak-Alföld mellett ebben a régióban volt a legnagyobb, 16 százalékot meghaladó az éves szintű növekedés, vagyis a legalacsonyabb béreket fizető országrészekben zajlik a felzárkózás az országos átlaghoz. Az átlag felett található a Közép-dunántúli régió 1600 forintot közelítő mutatója. és a mezőnyből továbbra is Budapest és Közép-Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével.

„Továbbra is kétszámjegyű bárnövekedést tapasztalhatunk a fizikai munkakörökben, a bérek gyors ütemű változását a munkaerőhiány mellett az első negyedévben a minimálbér közel 20 százalékos emelése is hajtotta – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Ez a növekedési ütem várhatóan az egész évre jellemző lesz. A koronavírus kitörésekor tapasztalható rövid megtorpanástól eltekintve a fizikai órabérek növekedésének éves mértéke immár hosszú évek óta 10 százalék körül alakult. Az idei helyzet mégis komolyan eltér a korábbi évekétől: egy olyan kedvezőtlen inflációs forgatókönyv mellett, amelyben a pénzromlás mértéke kétszámjegyű, akár az is előfordulhat, hogy a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére a reálbérek csökkennek.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke 2022 első negyedévében átlagosan 7,3 százalékos volt.

„A középvezetői szegmensben a járványidőszak első évében gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése, tavaly ilyenkor mindössze 1,5 százalékos éves szintű bérnövekedést mutattunk ki az érintett körben. Most azonban régen látott ütemben zajlanak a béremelések – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenlegi inflációs környezetben arra számítunk, hogy a bérnövekedés 2022 további részében is legalább ezen a 7-8 százalékos szinten marad.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot jóval meghaladó, 10,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A korábbinál szélesebb megrendelői körben merül fel egyes feladatok kiszervezésének igénye, emiatt ezen a területen jelentős verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami a kínált bérek szintjében is megmutatkozik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS