3,9 százalékos volt a „tavaszi munkanélküliség”

2023. 06. 23., 08:42

2023 májusában a munkanélküliek száma 186 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH részletes munkaerő-piaci adatokat három hónapra vonatkozóan közli.

2023. március–májusi adatok

A 2023. március–májusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 27 ezer fővel, 191 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,0 százalék volt. Az összes munkanélküli 18,7 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, a munkanélküliek 36,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A 2023. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 10 ezer fővel több, 4 millió 704 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 5 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 588 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 428 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,8 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 161 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 262 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 26,6 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,6 százalékponttal, 68,5 százalékra emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS