20-30 százalékos béremelésre tartanak igényt idén régiónk munkavállalói

2023. 04. 25., 17:52

A közép- és kelet-európai régióban a legtöbb munkavállaló 20-30 százalék közötti béremelést tart szükségesnek 2023-ban az infláció kompenzálására, de országtól függően 60-77 százalékuk még nem kapott munkaadójától emelésről szóló tájékoztatást – olvasható a Wherewework Group felmérésében.

A 14 országban munkavállalói és munkáltatói platformokat üzemeltető Wherewework Group regionális felmérést készített a béremelésekkel kapcsolatos várakozásokról Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Moldovában. A kutatás során minden fontosabb gazdasági területről (energetika, IT, pénzügy, vendéglátóipar, kiskereskedelem, telekommunikáció, egészségügy, építőipar, média és kultúra) kérdeztek meg munkavállalókat.

Az elvárt fizetésemelés mértéke 2023-ban

Az öt vizsgált ország közül négyben az alkalmazottak 17-37 százaléka azt mondta, idén 20-30 százalékos béremelésre van szüksége, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét. A kivétel Görögország, ahol a kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15 százalékos emelés is elegendő lenne. A másik végletet Moldova képviseli, itt az alkalmazottak 32 százaléka 30-50 százalékos, 21 százalék pedig 50 százalékot meghaladó emelésre tartana igényt.

Számíthatnak-e a munkavállalók az elvárt fizetésemelésre?

A várakozások tekintetében a magyar és a román munkavállalók a legoptimistábbak, 62, illetve 53 százalék számít béremelésre, őket követi Bulgária 45, Moldova 40, Görögország 39 százalékkal. Ugyanakkor a régióban a munkavállalók többsége a felmérés időpontjában még nem kapott tájékoztatást munkáltatójától arról, hogy 2023-ban magasabb lesz a fizetése. A legtöbben Magyarországon kaptak tájékoztatást egy idén esedékes emelésről (41 százalék), ezt követi Görögország (34 százalék), Moldova (29 százalék), Románia (26 százalék), és Bulgária (23 százalék).

Mit tervez, aki nem kap emelést?

A fizetésemelés elmaradása esetén a régióban a foglalkoztatottak országtól függően 32-43 százaléka keres majd másik állást, valamint 12-22 százalék válaszolta, hogy ebben az esetben másodállást vállalna. A kutatás szerint Magyarországon az alkalmazottak 42 százaléka nézne új munka után az emelés elmaradása esetén és 14 százalék keresne másodállást. A legkevesebb alkalmazott Romániában gondolkodik másodállás keresésében (12 százalék), itt többen inkább további tárgyalásokat próbálnának kezdeményezni vezetőikkel (19 százalék).
A munkavállalók országtól függően 7-9 százaléka tartaná elfogadhatónak a különféle juttatások (étkeztetési kártyát tartalmazó csomagok, egészség-, nyugdíj-, életbiztosítás) emelését. A vizsgált piacokon a legkevesebben Moldovában (18 százalék), a legtöbben pedig Magyarországon (30 százalék) vannak, akiknek nincs terve arra az esetre, ha elmarad az emelés.

Milyen bérfejlesztési üzletpolitika jellemző a régió országaiban?

Magyarországon a legmagasabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik számára rendszeres éves fizetésemelést biztosít munkahelyük (58 százalék), és Görögországban a legmagasabb azok aránya, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol csak eseti bértárgyalás alapján lehet magasabb fizetést elérni (59 százalék). Moldovában a legmagasabb azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a munkavállalók az elért eredményeik szerint kapnak fizetésemelést (34 százalék). Bulgáriában az éves fizetésemelést biztosító cégek aránya 34 százalék, továbbá a válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyükön az éves fizetésemelés beosztásfüggő. Azoknak az aránya, akik évente két alkalommal kapnak fizetésemelést Romániában (2 százalék) és Bulgáriában (1 százalék) a legmagasabb, Magyarországon ez az arány 1 százalék alatt van.

Milyen mértékben van hatással a munkavállalók pénzügyeire az emelés elmaradása?

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan ítélik meg a munkavállalók a pénzügyi helyzetüket, amennyiben nem kapnak emelést. Románában (8,2 százalék) és Moldovában (7,6 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik a költéseik korlátozása nélkül is meg tudnak birkózni majd az inflációval, Magyarországon a munkavállalók 5 százalék-a tartozik ebbe a kategóriába.
A munkavállalók Romániában 53, Magyarországon 51, Bulgáriában 38, Görögországban 36, Moldovában 34 százaléka kisebb vagy nagyobb megszorításokkal kezelni tudja majd a helyzetet. Azoknak az aránya, akik bevallásuk szerint nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem kapnak béremelést, mivel a havi kiadásaik már most is a fizetésük nagy részét teszik ki, Bulgáriában 36 százalék, Görögországban 29 százalék, Moldovában 28 százalék, Magyarországon 23 százalék, Romániában pedig 17 százalék.

„Felmérésünk eredményei szerint a régiós munkavállalók többsége 20-30 százalékos béremelésben reménykedik, de a munkaadók csak elenyésző arányban értesítették őket emelésről. Ez fontos jelzés a cégek számára, mivel az emberek jelentős része (32-43 százalék) mondta azt, hogy más állást keresnek, ha nem kapnak emelést" – mondja Costin Tudor, a Wherewework Group alapítója és vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS