20-30 százalékos béremelésre tartanak igényt idén régiónk munkavállalói

2023. 04. 25., 17:52

A közép- és kelet-európai régióban a legtöbb munkavállaló 20-30 százalék közötti béremelést tart szükségesnek 2023-ban az infláció kompenzálására, de országtól függően 60-77 százalékuk még nem kapott munkaadójától emelésről szóló tájékoztatást – olvasható a Wherewework Group felmérésében.

A 14 országban munkavállalói és munkáltatói platformokat üzemeltető Wherewework Group regionális felmérést készített a béremelésekkel kapcsolatos várakozásokról Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Moldovában. A kutatás során minden fontosabb gazdasági területről (energetika, IT, pénzügy, vendéglátóipar, kiskereskedelem, telekommunikáció, egészségügy, építőipar, média és kultúra) kérdeztek meg munkavállalókat.

Az elvárt fizetésemelés mértéke 2023-ban

Az öt vizsgált ország közül négyben az alkalmazottak 17-37 százaléka azt mondta, idén 20-30 százalékos béremelésre van szüksége, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét. A kivétel Görögország, ahol a kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15 százalékos emelés is elegendő lenne. A másik végletet Moldova képviseli, itt az alkalmazottak 32 százaléka 30-50 százalékos, 21 százalék pedig 50 százalékot meghaladó emelésre tartana igényt.

Számíthatnak-e a munkavállalók az elvárt fizetésemelésre?

A várakozások tekintetében a magyar és a román munkavállalók a legoptimistábbak, 62, illetve 53 százalék számít béremelésre, őket követi Bulgária 45, Moldova 40, Görögország 39 százalékkal. Ugyanakkor a régióban a munkavállalók többsége a felmérés időpontjában még nem kapott tájékoztatást munkáltatójától arról, hogy 2023-ban magasabb lesz a fizetése. A legtöbben Magyarországon kaptak tájékoztatást egy idén esedékes emelésről (41 százalék), ezt követi Görögország (34 százalék), Moldova (29 százalék), Románia (26 százalék), és Bulgária (23 százalék).

Mit tervez, aki nem kap emelést?

A fizetésemelés elmaradása esetén a régióban a foglalkoztatottak országtól függően 32-43 százaléka keres majd másik állást, valamint 12-22 százalék válaszolta, hogy ebben az esetben másodállást vállalna. A kutatás szerint Magyarországon az alkalmazottak 42 százaléka nézne új munka után az emelés elmaradása esetén és 14 százalék keresne másodállást. A legkevesebb alkalmazott Romániában gondolkodik másodállás keresésében (12 százalék), itt többen inkább további tárgyalásokat próbálnának kezdeményezni vezetőikkel (19 százalék).
A munkavállalók országtól függően 7-9 százaléka tartaná elfogadhatónak a különféle juttatások (étkeztetési kártyát tartalmazó csomagok, egészség-, nyugdíj-, életbiztosítás) emelését. A vizsgált piacokon a legkevesebben Moldovában (18 százalék), a legtöbben pedig Magyarországon (30 százalék) vannak, akiknek nincs terve arra az esetre, ha elmarad az emelés.

Milyen bérfejlesztési üzletpolitika jellemző a régió országaiban?

Magyarországon a legmagasabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik számára rendszeres éves fizetésemelést biztosít munkahelyük (58 százalék), és Görögországban a legmagasabb azok aránya, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol csak eseti bértárgyalás alapján lehet magasabb fizetést elérni (59 százalék). Moldovában a legmagasabb azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a munkavállalók az elért eredményeik szerint kapnak fizetésemelést (34 százalék). Bulgáriában az éves fizetésemelést biztosító cégek aránya 34 százalék, továbbá a válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyükön az éves fizetésemelés beosztásfüggő. Azoknak az aránya, akik évente két alkalommal kapnak fizetésemelést Romániában (2 százalék) és Bulgáriában (1 százalék) a legmagasabb, Magyarországon ez az arány 1 százalék alatt van.

Milyen mértékben van hatással a munkavállalók pénzügyeire az emelés elmaradása?

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan ítélik meg a munkavállalók a pénzügyi helyzetüket, amennyiben nem kapnak emelést. Románában (8,2 százalék) és Moldovában (7,6 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik a költéseik korlátozása nélkül is meg tudnak birkózni majd az inflációval, Magyarországon a munkavállalók 5 százalék-a tartozik ebbe a kategóriába.
A munkavállalók Romániában 53, Magyarországon 51, Bulgáriában 38, Görögországban 36, Moldovában 34 százaléka kisebb vagy nagyobb megszorításokkal kezelni tudja majd a helyzetet. Azoknak az aránya, akik bevallásuk szerint nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem kapnak béremelést, mivel a havi kiadásaik már most is a fizetésük nagy részét teszik ki, Bulgáriában 36 százalék, Görögországban 29 százalék, Moldovában 28 százalék, Magyarországon 23 százalék, Romániában pedig 17 százalék.

„Felmérésünk eredményei szerint a régiós munkavállalók többsége 20-30 százalékos béremelésben reménykedik, de a munkaadók csak elenyésző arányban értesítették őket emelésről. Ez fontos jelzés a cégek számára, mivel az emberek jelentős része (32-43 százalék) mondta azt, hogy más állást keresnek, ha nem kapnak emelést" – mondja Costin Tudor, a Wherewework Group alapítója és vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS