A közép- és kelet-európai régióban a legtöbb munkavállaló 20-30 százalék közötti béremelést tart szükségesnek 2023-ban az infláció kompenzálására, de országtól függően 60-77 százalékuk még nem kapott munkaadójától emelésről szóló tájékoztatást – olvasható a Wherewework Group felmérésében.
A 14 országban munkavállalói és munkáltatói platformokat üzemeltető Wherewework Group regionális felmérést készített a béremelésekkel kapcsolatos várakozásokról Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Moldovában. A kutatás során minden fontosabb gazdasági területről (energetika, IT, pénzügy, vendéglátóipar, kiskereskedelem, telekommunikáció, egészségügy, építőipar, média és kultúra) kérdeztek meg munkavállalókat.
Az elvárt fizetésemelés mértéke 2023-ban
Az öt vizsgált ország közül négyben az alkalmazottak 17-37 százaléka azt mondta, idén 20-30 százalékos béremelésre van szüksége, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét. A kivétel Görögország, ahol a kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15 százalékos emelés is elegendő lenne. A másik végletet Moldova képviseli, itt az alkalmazottak 32 százaléka 30-50 százalékos, 21 százalék pedig 50 százalékot meghaladó emelésre tartana igényt.
Számíthatnak-e a munkavállalók az elvárt fizetésemelésre?
A várakozások tekintetében a magyar és a román munkavállalók a legoptimistábbak, 62, illetve 53 százalék számít béremelésre, őket követi Bulgária 45, Moldova 40, Görögország 39 százalékkal. Ugyanakkor a régióban a munkavállalók többsége a felmérés időpontjában még nem kapott tájékoztatást munkáltatójától arról, hogy 2023-ban magasabb lesz a fizetése. A legtöbben Magyarországon kaptak tájékoztatást egy idén esedékes emelésről (41 százalék), ezt követi Görögország (34 százalék), Moldova (29 százalék), Románia (26 százalék), és Bulgária (23 százalék).
Mit tervez, aki nem kap emelést?
A fizetésemelés elmaradása esetén a régióban a foglalkoztatottak országtól függően 32-43 százaléka keres majd másik állást, valamint 12-22 százalék válaszolta, hogy ebben az esetben másodállást vállalna. A kutatás szerint Magyarországon az alkalmazottak 42 százaléka nézne új munka után az emelés elmaradása esetén és 14 százalék keresne másodállást. A legkevesebb alkalmazott Romániában gondolkodik másodállás keresésében (12 százalék), itt többen inkább további tárgyalásokat próbálnának kezdeményezni vezetőikkel (19 százalék).
A munkavállalók országtól függően 7-9 százaléka tartaná elfogadhatónak a különféle juttatások (étkeztetési kártyát tartalmazó csomagok, egészség-, nyugdíj-, életbiztosítás) emelését. A vizsgált piacokon a legkevesebben Moldovában (18 százalék), a legtöbben pedig Magyarországon (30 százalék) vannak, akiknek nincs terve arra az esetre, ha elmarad az emelés.
Milyen bérfejlesztési üzletpolitika jellemző a régió országaiban?
Magyarországon a legmagasabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik számára rendszeres éves fizetésemelést biztosít munkahelyük (58 százalék), és Görögországban a legmagasabb azok aránya, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol csak eseti bértárgyalás alapján lehet magasabb fizetést elérni (59 százalék). Moldovában a legmagasabb azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a munkavállalók az elért eredményeik szerint kapnak fizetésemelést (34 százalék). Bulgáriában az éves fizetésemelést biztosító cégek aránya 34 százalék, továbbá a válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy munkahelyükön az éves fizetésemelés beosztásfüggő. Azoknak az aránya, akik évente két alkalommal kapnak fizetésemelést Romániában (2 százalék) és Bulgáriában (1 százalék) a legmagasabb, Magyarországon ez az arány 1 százalék alatt van.
Milyen mértékben van hatással a munkavállalók pénzügyeire az emelés elmaradása?
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan ítélik meg a munkavállalók a pénzügyi helyzetüket, amennyiben nem kapnak emelést. Románában (8,2 százalék) és Moldovában (7,6 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik a költéseik korlátozása nélkül is meg tudnak birkózni majd az inflációval, Magyarországon a munkavállalók 5 százalék-a tartozik ebbe a kategóriába.
A munkavállalók Romániában 53, Magyarországon 51, Bulgáriában 38, Görögországban 36, Moldovában 34 százaléka kisebb vagy nagyobb megszorításokkal kezelni tudja majd a helyzetet. Azoknak az aránya, akik bevallásuk szerint nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem kapnak béremelést, mivel a havi kiadásaik már most is a fizetésük nagy részét teszik ki, Bulgáriában 36 százalék, Görögországban 29 százalék, Moldovában 28 százalék, Magyarországon 23 százalék, Romániában pedig 17 százalék.
„Felmérésünk eredményei szerint a régiós munkavállalók többsége 20-30 százalékos béremelésben reménykedik, de a munkaadók csak elenyésző arányban értesítették őket emelésről. Ez fontos jelzés a cégek számára, mivel az emberek jelentős része (32-43 százalék) mondta azt, hogy más állást keresnek, ha nem kapnak emelést" – mondja Costin Tudor, a Wherewework Group alapítója és vezérigazgatója.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.