Sokkal tartósabb az út, ha grafénnel erősített, újrahasznosított aszfaltból készül

Sokkal tartósabb az út, ha grafénnel erősített, újrahasznosított aszfaltból készül
Gábor János  |  2024. 09. 23., 15:23

Minden eddiginél fenntarthatóbb útépítési megoldással kísérleteznek: egy olyan aszfalt felhasználásával, ami szakít a korábbi gyakorlatokkal, más összetételű, ezáltal tartósabb lehet, és jelentősen csökkenti az útépítés karbonlábnyomát.

Az Egyesült Királyság nemzeti autópálya-kezelője, a National Highways új, grafénnel erősített aszfaltot tesztel, amivel jelentősen megnövelheti az útburkolatok élettartamát, miközben csökkenti a szénlábnyomot – írja a cég közleménye. A kísérleti burkolatot augusztus közepén helyezték el az A12-es autópálya Hatfield Peverel és Witham közötti szakaszán, Essex megyében. Az új út Gipave nevű, grafénnel erősített polimer adalékot tartalmaz. Ez a bitumen réteget erősíti, és az aszfaltban található kőzúzalékokat köti össze, ráadásul 40 százalékban újrahasznosított aszfaltot használtak fel hozzá, ami az eddigi legmagasabb arány Nagy-Britanniában.

A projekt vezetője, Umesh Parajuli szerint a grafénnel erősített aszfalt próbája hozzájárulhat a National Highways 2040-re kitűzött nettó zéró szén-dioxid-kibocsátási céljához, és jelentős hosszú távú előnyöket biztosíthat az országos, illetve helyi úthálózatok számára egyaránt. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a Gipave javítja az aszfalt merevségét és ellenállóképességét a kátyúsodással szemben, miközben növeli annak fáradtsággal szembeni tűrőképességét is.

Új aszfalt, ami évek tesztelése után világszerte elterjedhet

A kísérleti szakasz teljesítményét több éven keresztül figyelik meg, hogy felmérjék a grafén technológia valódi előnyeit. A kísérlet része a National Highways SPaTS 2 kutatási projektjének, ami több, alacsony szén-dioxid-kibocsátású aszfalt terméket is kipróbál. A vizsgálat során hagyományos és alacsonyabb hőmérsékletű keverési technológiákat is összehasonlítanak, a projektet pedig iparági partnerek (többek között az Eurovia, a Jean Lefebvre UK, az AtkinsRéalis, az Iterchimica és a Directa Plus) támogatják.

Ez az első alkalom, hogy a Gipave-t stratégiai úthálózaton használják. Korábban Oxfordshire-ben, Kentben, Staffordshire-ben és Essexben a helyi önkormányzatok folytattak kísérleteket hasonló technológiával. A grafénes megoldást már nemzetközileg is alkalmazták, többek között a genovai San Giorgio hídon, a trevisói repülőtér kifutópályáján, valamint az Imola Forma–1-es versenypályán.

A Gipave technológiát az Iterchimica fejlesztette ki, míg az A12-es burkolatot az Eurovia UK állította elő és telepítette. A a kísérleti szakasz teljesítményét az AtkinsRéalis fogja elemezni, összehasonlítva azt egy hagyományos aszfaltos szakaszéval, különös tekintettel annak karbonlábnyomára és hosszú távú előnyeire. A projektet a Nottingham Egyetem és a Jean Lefebvre UK laboratóriumi tesztelésekkel is támogatja.

Ezért fontos fenntarthatóbb aszfaltra váltani

Az aszfaltgyártás jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, főként az energiaigényes folyamatok miatt, amelyek során a legfontosabb kötőanyagot, a bitument állítják elő és melegítik fel. A hagyományos forró keverésű aszfalt előállítása során a keverési hőmérséklet 150-180 Celsius-fok, ami nagy mennyiségű fosszilis üzemanyag elégetését igényli. Az aszfaltgyártás évente és globálisan több millió tonna szén-dioxidot termel, főként az energiafogyasztás és a bitumenhez szükséges kőolaj alapú anyagok miatt.

Főoldali kép: aleksandarlittlewolf - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS