Uniós társfinanszírozással indul az őszi rókavakcinázás

2023. 09. 25., 19:41

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A vakcinát tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekkel juttatják ki az érintett déli és keleti vármegyékben. A művelet a sűrűn beépített és lakott övezeteket nem érinti. A vakcinázási kampány során az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlatól és a legeltetési tilalomról, valamint az adott területekre vonatkozó időpontokról. A külterületeken kirándulók figyelmét pedig plakátokkal hívják fel a rókavakcinázással kapcsolatos tudnivalókra.

Az immunizálási program eredményességét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával méri fel. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

A veszettség Ukrajnában és Romániában máig rendszeresen előfordul, de a közelmúltban Szlovákia keleti részén is több helyen megjelent. Tavaly Magyarországon is megváltozott a korábban kedvező veszettséghelyzet: 2022. szeptembere óta hat róka és egy kóbor kutya volt veszettséggel érintett.

Az esetek mindegyike Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 kilométeres körzetben. A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

A veszettség gyanújának bejelentése az állategészségügyi hatóság felé jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya körülbelül ötvenkilencezer egyedből áll. A veszettség nemcsak a vadon élő és a házi emlősállatokra, hanem az emberi egészségre is veszélyes, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján további részleteket olvashatnak a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS