Uniós oltalmat kapott a Derecske alma elnevezés

2022. 07. 14., 10:23

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a „Derecske alma”, mint elnevezés uniós oltalomban részesüljön, azaz felkerüljön azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Unióban. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 80-ra emelkedett ezek száma: 29 magyar élelmiszer, 38 magyar bor és 13 magyar pálinka elnevezése védett az EU területén.

Magyarország gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különleges jelentőségű. Hazánk számos kiváló minőségű és egyedi termékkel büszkélkedhet. Az olyan – nemzetközi színtéren is elismert – megjelölések, mint a Szegedi paprika, a Tokaji bor vagy a Balatoni hal hazánk, azon belül az elnevezésükben megjelölt termőhely, település, régió hírnevét is öregbítik. Ezek a termékek a magas minőségi követelmények fenntartása mellett az uniós oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.

A „Derecske alma” termesztése a Hajdú-Bihar megyében található Derecske városához, Hajdúbagos, Konyár, Sáránd és Tépe településekhez köthető. Az elnevezés több különböző almafajtára vonatkozik ugyan, ám abban megegyeznek, hogy magas kalciumtartalmuknak köszönhetően nagy húskeménységűek, ropogósak és hosszú ideig tárolhatóak. A Derecskére és térségére jellemző talaj- és éghajlati adottságoknak, illetve a termelők elkötelezett munkájának és szaktudásának köszönhetően a „Derecske alma” termesztési kultúráját és egyedi minőségét korábban már számos rangos szakmai díjjal is elismerték.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el ide kattintva.

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS