Szigorúan ellenőrzi az ukrán gabonát a magyar hatóság

Szigorúan ellenőrzi az ukrán gabonát a magyar hatóság
2023. 06. 07., 14:18

Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik. A kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Adonyban részt vett a Nébih munkatársainak ellenőrzésén.

Májusban mintegy 650 ellenőrzést végeztek a gabonatermékeket felmérő mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai. A vizsgálatok során a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték a szakemberek.

Az eddigi adatok szerint jelenleg több mint 871 600 tonna gabona van az ellenőrzött tárolóhelyeken elhelyezve. A hatóságok a magyar piacra érkező gabona vonatkozásában minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik azt alá – emlékeztetett az agrárminiszter.

Nagy István kiemelte: június elejéig 53 kukoricatétel-minta érkezett be a Nébih laboratóriumába. Köztük volt több ukrán minta is, amelyeknél a hivatal szakemberei ellenőrzik a GMO, a peszticid, a mikotoxin, valamint a radiológiai-szennyezettséget. Az agrárminiszter kiemelte, a vizsgálatok eredményeiből is az látható, hogy a hazánkon áthaladó ukrán gabona útját szigorú ellenőrzések kísérik.

A magyar élelmiszerek a szigorú szabályozásnak és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak.

„Minden vállalkozásnak közvetlen felelőssége, hogy csak az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjon fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A magyar családok asztalára csak jó minőségű és biztonságos termékek kerülhetnek” – hangsúlyozta a miniszter. (AM Sajtóiroda)

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS