Mentesülhetnek a gazdák a kötelezettségeik alól, ha aszálykár éri őket

2022. 07. 24., 16:17

Magyarországot történelmi léptékű aszály sújtja. A magyar gazdálkodókat több, korábban megalkotott törvényi szabályozás segíti az ilyen helyzetben, az Agrárminisztérium ezek közül most felhívja a gazdálkodók figyelmét a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira aszály miatti terménycsökkenés esetére.

Amennyiben a gazdálkodói szerződésekben rögzített területeken a gazdálkodón kívül eső okból nem termett meg a várt terménymennyiség és ezt a tényt még a betakarítás előtt jelzi, illetve amennyiben aszálykárról van hatósági igazolása, az jelenthet teljes vagy részleges mentesülést a vállalt kötelezettségek alól. Ezt a kérdéskört a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény részletesen szabályozza.

Ennek alapján mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól a termelő, ha a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, és amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette. Ha a termelő az ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a kormányhivatal, mint agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

Amennyiben a szerződő felek megállapodásban rögzítették, hogy a mezőgazdasági termelő a kieső terménymennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen termelt mezőgazdasági terménnyel pótolja, abban az esetben a mezőgazdasági termelő akkor mentesül a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában bejelentette és igazolta.

Jelenleg szerencsére nincs tudomásunk ezen a területen vitákról, de mégis fontosnak tartjuk arra felhívni a figyelmet, hogy a piaci szereplők közötti esetleges jogvita gyors és hatékony rendezésére megkeresése javasolható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Etikai Bizottsága az orszagosetikaibizottsag@nak.hu elektronikus elérhetőségen.

Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát. A lakosság élelmiszerbiztonságának záloga ugyanis a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása. A magyar kormány és az Agrárminisztérium továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri az aszály okozta károk mértékét, és mindent megtesz a magyar termelők veszteségeinek mérséklése és a termelés folyamatosságának fenntartása érdekében.

AM Sajtóiorda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS