Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett. Mostanra elérte az évi 30 kilogrammot személyenként, második helyen van a baromfiágazat után – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.
A sertéságazat is évek óta változó gazdasági környezetben működik – mutatott rá Tarpataki Tamás, megemlítve, hogy tavaly évszázados aszály volt, kevesebb kukorica termett.
A sertéságazat a nehéz gazdasági körülmények között is helytáll, az elszabaduló input árak mellett eleinte csökkenő árakkal kellett számolniuk a tenyésztőknek, de az árak mostanra visszataláltak a helyükre, 2023 első két hetében átlagosan 814 forint/kilogramm volt a vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban – tette hozzá a helyettes államtitkár hétfőn a mangalicahús belföldi népszerűsítéséről, a mangalica, mint prémium élelmiszer lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Hangsúlyozta: a kormány támogatja a sertéságazatot abban, hogy talpon maradjon, és stabil legyen a kibocsátása. Példaként említette, hogy tavaly speciális kocatámogatást kaptak a sertéstenyésztők, továbbá megemelkedett az állatjóléti támogatás mértéke, és vonatkoznak rájuk is a válságkezelő intézkedések.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az Agrármarketing Centrummal évek óta közösen népszerűsítik a sertéshúsfogyasztást, köztük a mangalicahús-fogyasztást, 2017 óta erre a célra több mint 1,5 milliárd forintot fordítottak.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szólt arról, hogy Magyarországon mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel, az ország minden szegletében jelen vannak.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese elmondta, a mangalicatenyésztők szinte a nulláról indulva az elmúlt 30 évben sikeresek lettek, mutatja ezt a 10 ezer koca, 60 ezer hízó mangalicaállomány is. A tenyésztők jelentős beszállítói pozíciót értek el, magas hozzáadott értékű exportterméket állítanak elő.
Az Agrármarketing Centrum közleménye szerint a mangalicahús-fogyasztás népszerűsítésére február 6. és 21. között kéthetes kampányt tartanak az Agrárminisztériummal és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével közösen.
Ismertetik, hogy Magyarországon mangalica húsból évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön, ennek nagyjából egyharmada az éttermi felhasználásra szánt nemes húsrész, illetve az áruházi értékesítés, körülbelül kétharmada pedig a családi gazdaságok általi közvetlen értékesítés.
A belföldi fogyasztás növelése fontos cél, hiszen a mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40 százalékos a megoszlás az export javára. A mangalica legnagyobb felvevője továbbra is Spanyolország, de fontos partner Románia, Szingapúr, Hongkong és több nyugat-európai ország, például Németország, Franciaország, Anglia.
A kampányról bővebb információ a mangalica.amc.hu weboldalon érhető el. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
