Kampány indult, hogy még több mangalicahúst együnk

Kampány indult, hogy még több mangalicahúst együnk
2023. 02. 06., 20:47

Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett. Mostanra elérte az évi 30 kilogrammot személyenként, második helyen van a baromfiágazat után – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

A sertéságazat is évek óta változó gazdasági környezetben működik – mutatott rá Tarpataki Tamás, megemlítve, hogy tavaly évszázados aszály volt, kevesebb kukorica termett.

A sertéságazat a nehéz gazdasági körülmények között is helytáll, az elszabaduló input árak mellett eleinte csökkenő árakkal kellett számolniuk a tenyésztőknek, de az árak mostanra visszataláltak a helyükre, 2023 első két hetében átlagosan 814 forint/kilogramm volt a vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban – tette hozzá a helyettes államtitkár hétfőn a mangalicahús belföldi népszerűsítéséről, a mangalica, mint prémium élelmiszer lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hangsúlyozta: a kormány támogatja a sertéságazatot abban, hogy talpon maradjon, és stabil legyen a kibocsátása. Példaként említette, hogy tavaly speciális kocatámogatást kaptak a sertéstenyésztők, továbbá megemelkedett az állatjóléti támogatás mértéke, és vonatkoznak rájuk is a válságkezelő intézkedések.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az Agrármarketing Centrummal évek óta közösen népszerűsítik a sertéshúsfogyasztást, köztük a mangalicahús-fogyasztást, 2017 óta erre a célra több mint 1,5 milliárd forintot fordítottak.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szólt arról, hogy Magyarországon mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel, az ország minden szegletében jelen vannak.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese elmondta, a mangalicatenyésztők szinte a nulláról indulva az elmúlt 30 évben sikeresek lettek, mutatja ezt a 10 ezer koca, 60 ezer hízó mangalicaállomány is. A tenyésztők jelentős beszállítói pozíciót értek el, magas hozzáadott értékű exportterméket állítanak elő.

Az Agrármarketing Centrum közleménye szerint a mangalicahús-fogyasztás népszerűsítésére február 6. és 21. között kéthetes kampányt tartanak az Agrárminisztériummal és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével közösen.

Ismertetik, hogy Magyarországon mangalica húsból évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön, ennek nagyjából egyharmada az éttermi felhasználásra szánt nemes húsrész, illetve az áruházi értékesítés, körülbelül kétharmada pedig a családi gazdaságok általi közvetlen értékesítés.

A belföldi fogyasztás növelése fontos cél, hiszen a mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40 százalékos a megoszlás az export javára. A mangalica legnagyobb felvevője továbbra is Spanyolország, de fontos partner Románia, Szingapúr, Hongkong és több nyugat-európai ország, például Németország, Franciaország, Anglia.

A kampányról bővebb információ a mangalica.amc.hu weboldalon érhető el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.