Kampány indult, hogy még több mangalicahúst együnk

Kampány indult, hogy még több mangalicahúst együnk
2023. 02. 06., 20:47

Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett. Mostanra elérte az évi 30 kilogrammot személyenként, második helyen van a baromfiágazat után – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

A sertéságazat is évek óta változó gazdasági környezetben működik – mutatott rá Tarpataki Tamás, megemlítve, hogy tavaly évszázados aszály volt, kevesebb kukorica termett.

A sertéságazat a nehéz gazdasági körülmények között is helytáll, az elszabaduló input árak mellett eleinte csökkenő árakkal kellett számolniuk a tenyésztőknek, de az árak mostanra visszataláltak a helyükre, 2023 első két hetében átlagosan 814 forint/kilogramm volt a vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban – tette hozzá a helyettes államtitkár hétfőn a mangalicahús belföldi népszerűsítéséről, a mangalica, mint prémium élelmiszer lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hangsúlyozta: a kormány támogatja a sertéságazatot abban, hogy talpon maradjon, és stabil legyen a kibocsátása. Példaként említette, hogy tavaly speciális kocatámogatást kaptak a sertéstenyésztők, továbbá megemelkedett az állatjóléti támogatás mértéke, és vonatkoznak rájuk is a válságkezelő intézkedések.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az Agrármarketing Centrummal évek óta közösen népszerűsítik a sertéshúsfogyasztást, köztük a mangalicahús-fogyasztást, 2017 óta erre a célra több mint 1,5 milliárd forintot fordítottak.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szólt arról, hogy Magyarországon mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel, az ország minden szegletében jelen vannak.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese elmondta, a mangalicatenyésztők szinte a nulláról indulva az elmúlt 30 évben sikeresek lettek, mutatja ezt a 10 ezer koca, 60 ezer hízó mangalicaállomány is. A tenyésztők jelentős beszállítói pozíciót értek el, magas hozzáadott értékű exportterméket állítanak elő.

Az Agrármarketing Centrum közleménye szerint a mangalicahús-fogyasztás népszerűsítésére február 6. és 21. között kéthetes kampányt tartanak az Agrárminisztériummal és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével közösen.

Ismertetik, hogy Magyarországon mangalica húsból évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön, ennek nagyjából egyharmada az éttermi felhasználásra szánt nemes húsrész, illetve az áruházi értékesítés, körülbelül kétharmada pedig a családi gazdaságok általi közvetlen értékesítés.

A belföldi fogyasztás növelése fontos cél, hiszen a mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40 százalékos a megoszlás az export javára. A mangalica legnagyobb felvevője továbbra is Spanyolország, de fontos partner Románia, Szingapúr, Hongkong és több nyugat-európai ország, például Németország, Franciaország, Anglia.

A kampányról bővebb információ a mangalica.amc.hu weboldalon érhető el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS