A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elfogadása a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti a következő években, hiszen összesen 53,9 millió eurónyi, azaz 20 milliárd forintnyi forrást biztosít az ágazat számára 2027-ig – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A forrás 30 százalékát a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 37,7 millió euró érkezik – tájékoztatott Nagy István. Az Európai Bizottság a program kidolgozása során kiemelten fontosnak tekintette a fenntarthatóságot és a klímavédelmet, míg Magyarország a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását is lényegesnek tartotta. A kormány tehát a környezeti és versenyképességi szempontok egyensúlyára törekedett és végül a Magyarországnak járó halgazdálkodási támogatásról kedvező megállapodás született.
Nagy István kitért arra is, hogy a MAHOP Plusz kiemelt célja a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Az Európai Bizottság elvárásaival összhangban, kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát halgazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek részarányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása, fejlesztése és a halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása is.
A miniszter hangsúlyozta: a MAHOP Plusz elfogadásának köszönhetően biztosított a támogatás a magyar halgazdálkodók részére a 2023-2027. közötti időszakban, és folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése. (AM Sajtóiroda)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.