Az agrárium egy hektárra jutó hozzáadott értéke 77,1 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között

Az agrárium egy hektárra jutó hozzáadott értéke 77,1 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között
2023. 06. 07., 20:18

A magyar mezőgazdaság fejlődését jól szemlélteti, hogy az egy hektárra jutó hozzáadott érték 77,1 százalékkal nőtt 2010 és 2022 között – hangsúlyozta Farkas Sándor a Fejér vármegyei Mezőfalván.

Magyarország a hozzáadottérték-növekedést tekintve az ötödik legjobb eredményt érte el az Európai Unióban ebben az időszakban – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége rendezésében megtartott Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításon.

Farkas Sándor rámutatott: a magyar agráriumban technológiai modernizáció zajlik, ezt jelzi, hogy tavaly a gazdálkodók 680 milliárd forintot költöttek el beruházásokra. Elmondta, hogy 2022-ben a vidékfejlesztési program 226 milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, ami átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva 452 milliárdnyi fejlesztést eredményezett.

Közölte, hogy a termelékenység további növeléséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági gépek értékesítése, amely tavaly elérte a 385 milliárd forintot.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy Magyarország legnagyobb szántóföldi kiállításán az idén a fenntarthatóság van a középpontban, amely „egyre húsbavágóbb, ha a saját pénztárcájukon érzik a gazdák”. Ezért a 42 hektáros kiállítótéren az „elmélet a gyakorlatban láthatóvá válik”, és ezek segítik a gazdálkodók alkalmazkodását például a tavalyi évi aszályhoz, amely nagy lecke volt mindenkinek. (AM)

(Fotó: Fekete István)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS