Felmérések alapján jelenleg a hazai termelői gabonatárolói kapacitás felében lehet termény. Ez az arány a korábbi évekhez viszonyítva nagyon magas, de a nyári aratásból származó terménymennyiség számára biztosan elegendőek a szabad kapacitások. A tavalyi termésből, az elmúlt hónapokban beérkezett importból felhalmozott készletek a feldolgozók számára megfelelő alapanyag-mennyiséget biztosítanak.
Az orosz-ukrán háború és az ukrán gabonaimport miatt feszítetté vált gabonapiaci helyzetben, a nyári aratás közeledtével az Agrárminisztérium fontosnak tartja a szántóföldi növénytermesztés szempontjából központi szerepet játszó exportértékesítési folyamatok áttekintésével és a hazai raktárkapacitásokkal kapcsolatos információk megosztását az ágazattal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével a gazdasági szereplők önkéntes adatszolgáltatása alapján májusban felmérték a termelői tárolókapacitásokat. A becslések szerint a 20-22 millió tonnányi összes hazai raktárkapacitásból 5,6 millió tonnás kapacitással rendelkező körben jeleztek vissza a gazdálkodók, amelynek alapján ebből jelenleg 2,9 millió tonnányi szabad befogadóképességet jeleztek, amely 52 százalékos arányt jelent.
A beérkezett adatok már jelentenek akkora mintát, amely alapján az mondható, hogy Magyarországon nagyjából a raktárkapacitások felében van termény. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez nagyon magas arány, hiszen jellemzően májusban már üresnek kellene lennie a raktáraknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ebből egyrészt az következik, hogy országosan van elegendő tárolókapacitás a nyári aratás során betakarítani tervezett, az előzetesen becsült 7 millió tonnányi termény számára.
Az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt időszak ukrán gabonaimport-dinamikája – kiemelten a kukorica behozatala –, a tavalyi év terméseredményei, valamint az ipari termelés csökkenésére, az eddigi hazai felhasználásra és felhalmozott készletekre vonatkozó nyilatkozatok, piaci információk alapján az országban az ipari feldolgozók számára jelenleg megfelelő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre.
Feldman Zsolt ismertette, hogy 2023 első negyedévében összesen 1,3 millió tonna terményt értékesítettek az exportpiacokon. Január-februárban 896 ezer tonnát, márciusban pedig előzetes becslés alapján mintegy 400 ezer tonnát adtak el. Ebből a mennyiségből a búza közel 600 ezer tonna, a kukorica 365 ezer tonna volt. Árpából mindösszesen 156 ezer tonna, napraforgóból 46 ezer tonna hagyta el az országot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi aszályos év és a külpiaci kereslet változása miatt az export 35 százalékkal az elmúlt öt év átlaga alatt van.
A hazai feldolgozók aratásra tervezett terményfelvásárlását segíti, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően újra elérhető – a kedvezményes finanszírozású MFB Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitelprogram. (AM Sajtóiroda)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.