AM: a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben a legmodernebb technológiával dolgoznak

AM: a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben a legmodernebb technológiával dolgoznak
2023. 03. 02., 20:07

Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben – mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter a 8. Zsendülés Kertészeti Konferencián, Szegeden.

Az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, úgy mint a koronavírus-járvány, a háború és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére – mondta Nagy István.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, amely meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele – hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó – szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak.

A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. (AM Sajtóiroda)

(Fotó: Fekete István)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS