Agrárkamara: a csirke- és a tojástermelést is ellehetetlenítené az új uniós javaslat

2023. 03. 03., 11:42

Súlyos károkat okozna az európai uniós, így a magyar, csirke- és étkezésitojás-termelőknek, ha megvalósulna az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal állatjóléti javaslatcsomag. A Baromfi Termék Tanács és az Agrárkamara ellenzi az ajánlásokat.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar – így a baromfiágazat – legfontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, megfizethető és környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerekkel lássa el a fogyasztókat. Ezen alapcélok megvalósulását sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az EFSA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz. A hivatal dokumentuma a csirkék és a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára – írja pénteki közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az EFSA-tanulmány súlyos anomáliáira az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) is felhívta a figyelmet. A szervezet külön is kitér arra az EFSA-javaslatra, amely a brojlercsirkék állománysűrűségét drasztikusan, irreális szigorral csökkentené. Az ajánlás több mint 70 százalékkal csökkentené a jelenlegi értéket, ami az állattartásban fenntarthatatlan gazdálkodási feltételeket teremtene.

Az AVEC megállapításai szerint az EFSA-tanulmány – például az EU-konform ketreces rendszer betiltásával – hasonlóan fenntarthatatlan helyzetet idézhet elő a tojástermelésben is.

Az EU világszinten már jelenleg is az egyik legszigorúbb követelményrendszert alkalmazza az európai baromfitermelésben, mind az állatjólétet, mind az élelmiszerbiztonságot tekintve. Ráadásul úgy, hogy ugyanezen követelményeket nem ellenőrzi a harmadik országból behozott termékek esetében.

A BTT és a NAK szerint az új javaslatban szereplő, nem piaci (hanem jogszabályi) alapon történő változtatásnak számtalan negatív hatása lehet. A folyamatosan szűkülő erőforrások (termőföld, víz, takarmány, energia stb.) felhasználása pazarlóbbá válna, csökkentve az egységnyi termékelőállítás hatékonyságát és versenyképességét, továbbá a környezetterhelést és a költségeket drasztikusan növelné.

A baromfiágazat a jövőben drágábban, kevesebbet, nagyobb környezeti terhelés mellett, nagyobb élelmiszer- és élelmezésbiztonsági kockázattal állítana elő alapvető termékeket – fogalmaz a NAK. Így nem fenntartható termelési modell jönne létre, amely ellentétes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapfeladatával, valamint a fogyasztói és társadalmi érdekekkel. Az európai fogyasztók és termelők érdekeit és biztonságát a harmadik országokból érkező import élelmiszerek uniós követelmények szerinti, szigorú ellenőrzése szolgálná.

A BTT és a NAK határozottan ellenzi az EFSA-tanulmányban szereplő ajánlásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS