Agrárkamara: a csirke- és a tojástermelést is ellehetetlenítené az új uniós javaslat

2023. 03. 03., 11:42

Súlyos károkat okozna az európai uniós, így a magyar, csirke- és étkezésitojás-termelőknek, ha megvalósulna az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal állatjóléti javaslatcsomag. A Baromfi Termék Tanács és az Agrárkamara ellenzi az ajánlásokat.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar – így a baromfiágazat – legfontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, megfizethető és környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerekkel lássa el a fogyasztókat. Ezen alapcélok megvalósulását sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az EFSA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz. A hivatal dokumentuma a csirkék és a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára – írja pénteki közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az EFSA-tanulmány súlyos anomáliáira az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) is felhívta a figyelmet. A szervezet külön is kitér arra az EFSA-javaslatra, amely a brojlercsirkék állománysűrűségét drasztikusan, irreális szigorral csökkentené. Az ajánlás több mint 70 százalékkal csökkentené a jelenlegi értéket, ami az állattartásban fenntarthatatlan gazdálkodási feltételeket teremtene.

Az AVEC megállapításai szerint az EFSA-tanulmány – például az EU-konform ketreces rendszer betiltásával – hasonlóan fenntarthatatlan helyzetet idézhet elő a tojástermelésben is.

Az EU világszinten már jelenleg is az egyik legszigorúbb követelményrendszert alkalmazza az európai baromfitermelésben, mind az állatjólétet, mind az élelmiszerbiztonságot tekintve. Ráadásul úgy, hogy ugyanezen követelményeket nem ellenőrzi a harmadik országból behozott termékek esetében.

A BTT és a NAK szerint az új javaslatban szereplő, nem piaci (hanem jogszabályi) alapon történő változtatásnak számtalan negatív hatása lehet. A folyamatosan szűkülő erőforrások (termőföld, víz, takarmány, energia stb.) felhasználása pazarlóbbá válna, csökkentve az egységnyi termékelőállítás hatékonyságát és versenyképességét, továbbá a környezetterhelést és a költségeket drasztikusan növelné.

A baromfiágazat a jövőben drágábban, kevesebbet, nagyobb környezeti terhelés mellett, nagyobb élelmiszer- és élelmezésbiztonsági kockázattal állítana elő alapvető termékeket – fogalmaz a NAK. Így nem fenntartható termelési modell jönne létre, amely ellentétes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapfeladatával, valamint a fogyasztói és társadalmi érdekekkel. Az európai fogyasztók és termelők érdekeit és biztonságát a harmadik országokból érkező import élelmiszerek uniós követelmények szerinti, szigorú ellenőrzése szolgálná.

A BTT és a NAK határozottan ellenzi az EFSA-tanulmányban szereplő ajánlásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS