Agrárkamara: a csirke- és a tojástermelést is ellehetetlenítené az új uniós javaslat

2023. 03. 03., 11:42

Súlyos károkat okozna az európai uniós, így a magyar, csirke- és étkezésitojás-termelőknek, ha megvalósulna az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal állatjóléti javaslatcsomag. A Baromfi Termék Tanács és az Agrárkamara ellenzi az ajánlásokat.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar – így a baromfiágazat – legfontosabb feladata, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, megfizethető és környezeti szempontból is fenntartható élelmiszerekkel lássa el a fogyasztókat. Ezen alapcélok megvalósulását sérthetik azok a javaslatok, amelyeket az EFSA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya tartalmaz. A hivatal dokumentuma a csirkék és a tojótyúkok állatjóléti feltételeivel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára – írja pénteki közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az EFSA-tanulmány súlyos anomáliáira az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) is felhívta a figyelmet. A szervezet külön is kitér arra az EFSA-javaslatra, amely a brojlercsirkék állománysűrűségét drasztikusan, irreális szigorral csökkentené. Az ajánlás több mint 70 százalékkal csökkentené a jelenlegi értéket, ami az állattartásban fenntarthatatlan gazdálkodási feltételeket teremtene.

Az AVEC megállapításai szerint az EFSA-tanulmány – például az EU-konform ketreces rendszer betiltásával – hasonlóan fenntarthatatlan helyzetet idézhet elő a tojástermelésben is.

Az EU világszinten már jelenleg is az egyik legszigorúbb követelményrendszert alkalmazza az európai baromfitermelésben, mind az állatjólétet, mind az élelmiszerbiztonságot tekintve. Ráadásul úgy, hogy ugyanezen követelményeket nem ellenőrzi a harmadik országból behozott termékek esetében.

A BTT és a NAK szerint az új javaslatban szereplő, nem piaci (hanem jogszabályi) alapon történő változtatásnak számtalan negatív hatása lehet. A folyamatosan szűkülő erőforrások (termőföld, víz, takarmány, energia stb.) felhasználása pazarlóbbá válna, csökkentve az egységnyi termékelőállítás hatékonyságát és versenyképességét, továbbá a környezetterhelést és a költségeket drasztikusan növelné.

A baromfiágazat a jövőben drágábban, kevesebbet, nagyobb környezeti terhelés mellett, nagyobb élelmiszer- és élelmezésbiztonsági kockázattal állítana elő alapvető termékeket – fogalmaz a NAK. Így nem fenntartható termelési modell jönne létre, amely ellentétes a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alapfeladatával, valamint a fogyasztói és társadalmi érdekekkel. Az európai fogyasztók és termelők érdekeit és biztonságát a harmadik országokból érkező import élelmiszerek uniós követelmények szerinti, szigorú ellenőrzése szolgálná.

A BTT és a NAK határozottan ellenzi az EFSA-tanulmányban szereplő ajánlásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS