A paradicsomfeldolgozás meghatározó szereplője lenne Magyarország Európában

2023. 09. 06., 20:11

Idén is jó termésre számítanak az ipari paradicsomtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Az ágazat elmúlt években elért sikereit jól példázza, hogy a hazánkban megtermelt és feldolgozott termékek nem csak a hazai boltok polcain, hanem Európa számos országában megtalálhatóak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitveB) közös prognózisa szerint idén mintegy 100 ezer tonnányi paradicsomot takaríthatnak be a termelők.

Az elmúlt évek számos kihívás elé állították a hazai termelőket, ennek ellenére az ipari paradicsom azon kevés zöldségkultúrák közé sorolható, amely sikeresen zárhatta az elmúlt éveket. A területalapú támogatások szerint a múlt évben 1417 hektáron, az idén pedig 1465 hektáron folyik ipari paradicsomtermesztés az országban.

A területek legnagyobb arányban Békés és Bács vármegyében találhatóak, Szarvas környékén pedig kifejezett termelői koncentráció tapasztalható. a betakarítás ebben az évben a tervezettnél később, augusztus második felében indult, és várhatóan október elejéig is eltarthat.

Az elmúlt két év csapadékszegény időjárása miatt fokozott önzésre volt szükség az ültetvényeken, az aszály ellenére ugyanakkor az ipari paradicsomnak kedvező meleg időjárásnak köszönhetően összességében jó minőségű és Brix-értékű paradicsomot takaríthattak be a termelők. Az idén is hasonlóan jó terméssel számolnak a gazdálkodók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint mintegy 100ezer tonna körüli mennyiséget takaríthatnak be a termelők. A tényleges mennyiségre és a minőségre nagy hatása lesz a betakarítás alattiidőjárásának. A csapadákos nyár következtében fokozott védekezésre volt szükség fitoftórás betegség ellen, amely ellen eddig sikeresen védekeztek a termelők, de a következő időszak időjárási körülményei még meghatározóak lehetnek. Az ősz végi csapadékos időjárás akár komoly minőségi romlást, termésveszteséget is okozhat.

Az itthon megtermelt szabadföldi paradicsom 100 százaléka a hazai feldolgozókba kerül, emellett a szomszédos országokból – Romániából és Szerbiából – is kerül alapanyag a gyárakba. A legnagyobb piaci szereplő körülbelül 1060 hektárnyi hazai paradicsom feldolgozásáért felel, ahogyan a fennmaradó területekről betakarított paradicsomot is hazai feldolgozók hasznosítják. A korszerű gondolás beszállítás miatt a betakarítás és a feldolgozás folyamatos ütemben tud megvalósulni, ami a termelőknek és a beszállítóknak is kedvező.

A hazai paradicsomból a ketchuptól kezdve a különböző sűrítményekig számos termék készül, amelyek nemcsak a hazai piacon találhatók meg, a gyártók a környező európai országokat is ellátják.

Mivel a paradicsomsűrítmény világpiaci felvásárlási ára – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is felfelé ível, a kedvező beszállítói feltételek és a termesztéstechnológia is adott, így további fejlődési lehetőségek előtt állhat az ágazat.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák egy része is látja az ipari zöldségtermesztésben rejlő lehetőségeket, így elképzelhető, hogy – a gabonapiaci válság elhúzódásával – a jövőben emelkedni fog hazánkban az ipari paradicsom termőterülete is.

Ipari paradicsomot azonban kizárólag öntözött területen lehet termeszteni gazdaságosan, ezért fontos lenne az öntözőkapacitások növelése, az öntözhető területek nagyságának bővítése, amit azonban a jelenlegi vízjogi engedélyek és szabályozás bonyolulttá tesz. További kihívást jelent, hogy az Európai Unióban egyre több növényvédőszer hatóanyagot vonnak ki, amely igencsak leszűkíti a növényvédelmi lehetőségeket. A termelési kapacitások növelésében kiemelt szerepe lenne a termelői szervezeteknek, amely kiugrási lehetőséget tudna biztosítani hazánknak a feldolgozóipari termékek terén.

Az ágazat jövőjéről szó esik majd a 2024. június 9–12. között, a Budapesten megrendezésre kerülő 15. Paradicsomfeldolgozás Világkongresszuson és a 17. Nemzetközi Paradicsomfeldolgozási Szimpóziumon is. Az UNIVER, a World Processing Tomato Council (WPTC), a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetemmel (MATE) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társasággal (ISHS) közös szervezésében megvalósuló rendezvényen a feldolgozók és szakemberek termelőkkel, oktatókkal, kutatókkal és hallgatókkal is találkoznak majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS