A paradicsomfeldolgozás meghatározó szereplője lenne Magyarország Európában

2023. 09. 06., 20:11

Idén is jó termésre számítanak az ipari paradicsomtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Az ágazat elmúlt években elért sikereit jól példázza, hogy a hazánkban megtermelt és feldolgozott termékek nem csak a hazai boltok polcain, hanem Európa számos országában megtalálhatóak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitveB) közös prognózisa szerint idén mintegy 100 ezer tonnányi paradicsomot takaríthatnak be a termelők.

Az elmúlt évek számos kihívás elé állították a hazai termelőket, ennek ellenére az ipari paradicsom azon kevés zöldségkultúrák közé sorolható, amely sikeresen zárhatta az elmúlt éveket. A területalapú támogatások szerint a múlt évben 1417 hektáron, az idén pedig 1465 hektáron folyik ipari paradicsomtermesztés az országban.

A területek legnagyobb arányban Békés és Bács vármegyében találhatóak, Szarvas környékén pedig kifejezett termelői koncentráció tapasztalható. a betakarítás ebben az évben a tervezettnél később, augusztus második felében indult, és várhatóan október elejéig is eltarthat.

Az elmúlt két év csapadékszegény időjárása miatt fokozott önzésre volt szükség az ültetvényeken, az aszály ellenére ugyanakkor az ipari paradicsomnak kedvező meleg időjárásnak köszönhetően összességében jó minőségű és Brix-értékű paradicsomot takaríthattak be a termelők. Az idén is hasonlóan jó terméssel számolnak a gazdálkodók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint mintegy 100ezer tonna körüli mennyiséget takaríthatnak be a termelők. A tényleges mennyiségre és a minőségre nagy hatása lesz a betakarítás alattiidőjárásának. A csapadákos nyár következtében fokozott védekezésre volt szükség fitoftórás betegség ellen, amely ellen eddig sikeresen védekeztek a termelők, de a következő időszak időjárási körülményei még meghatározóak lehetnek. Az ősz végi csapadékos időjárás akár komoly minőségi romlást, termésveszteséget is okozhat.

Az itthon megtermelt szabadföldi paradicsom 100 százaléka a hazai feldolgozókba kerül, emellett a szomszédos országokból – Romániából és Szerbiából – is kerül alapanyag a gyárakba. A legnagyobb piaci szereplő körülbelül 1060 hektárnyi hazai paradicsom feldolgozásáért felel, ahogyan a fennmaradó területekről betakarított paradicsomot is hazai feldolgozók hasznosítják. A korszerű gondolás beszállítás miatt a betakarítás és a feldolgozás folyamatos ütemben tud megvalósulni, ami a termelőknek és a beszállítóknak is kedvező.

A hazai paradicsomból a ketchuptól kezdve a különböző sűrítményekig számos termék készül, amelyek nemcsak a hazai piacon találhatók meg, a gyártók a környező európai országokat is ellátják.

Mivel a paradicsomsűrítmény világpiaci felvásárlási ára – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is felfelé ível, a kedvező beszállítói feltételek és a termesztéstechnológia is adott, így további fejlődési lehetőségek előtt állhat az ágazat.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák egy része is látja az ipari zöldségtermesztésben rejlő lehetőségeket, így elképzelhető, hogy – a gabonapiaci válság elhúzódásával – a jövőben emelkedni fog hazánkban az ipari paradicsom termőterülete is.

Ipari paradicsomot azonban kizárólag öntözött területen lehet termeszteni gazdaságosan, ezért fontos lenne az öntözőkapacitások növelése, az öntözhető területek nagyságának bővítése, amit azonban a jelenlegi vízjogi engedélyek és szabályozás bonyolulttá tesz. További kihívást jelent, hogy az Európai Unióban egyre több növényvédőszer hatóanyagot vonnak ki, amely igencsak leszűkíti a növényvédelmi lehetőségeket. A termelési kapacitások növelésében kiemelt szerepe lenne a termelői szervezeteknek, amely kiugrási lehetőséget tudna biztosítani hazánknak a feldolgozóipari termékek terén.

Az ágazat jövőjéről szó esik majd a 2024. június 9–12. között, a Budapesten megrendezésre kerülő 15. Paradicsomfeldolgozás Világkongresszuson és a 17. Nemzetközi Paradicsomfeldolgozási Szimpóziumon is. Az UNIVER, a World Processing Tomato Council (WPTC), a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetemmel (MATE) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társasággal (ISHS) közös szervezésében megvalósuló rendezvényen a feldolgozók és szakemberek termelőkkel, oktatókkal, kutatókkal és hallgatókkal is találkoznak majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS