A paradicsomfeldolgozás meghatározó szereplője lenne Magyarország Európában

2023. 09. 06., 20:11

Idén is jó termésre számítanak az ipari paradicsomtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. Az ágazat elmúlt években elért sikereit jól példázza, hogy a hazánkban megtermelt és feldolgozott termékek nem csak a hazai boltok polcain, hanem Európa számos országában megtalálhatóak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitveB) közös prognózisa szerint idén mintegy 100 ezer tonnányi paradicsomot takaríthatnak be a termelők.

Az elmúlt évek számos kihívás elé állították a hazai termelőket, ennek ellenére az ipari paradicsom azon kevés zöldségkultúrák közé sorolható, amely sikeresen zárhatta az elmúlt éveket. A területalapú támogatások szerint a múlt évben 1417 hektáron, az idén pedig 1465 hektáron folyik ipari paradicsomtermesztés az országban.

A területek legnagyobb arányban Békés és Bács vármegyében találhatóak, Szarvas környékén pedig kifejezett termelői koncentráció tapasztalható. a betakarítás ebben az évben a tervezettnél később, augusztus második felében indult, és várhatóan október elejéig is eltarthat.

Az elmúlt két év csapadékszegény időjárása miatt fokozott önzésre volt szükség az ültetvényeken, az aszály ellenére ugyanakkor az ipari paradicsomnak kedvező meleg időjárásnak köszönhetően összességében jó minőségű és Brix-értékű paradicsomot takaríthattak be a termelők. Az idén is hasonlóan jó terméssel számolnak a gazdálkodók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint mintegy 100ezer tonna körüli mennyiséget takaríthatnak be a termelők. A tényleges mennyiségre és a minőségre nagy hatása lesz a betakarítás alattiidőjárásának. A csapadákos nyár következtében fokozott védekezésre volt szükség fitoftórás betegség ellen, amely ellen eddig sikeresen védekeztek a termelők, de a következő időszak időjárási körülményei még meghatározóak lehetnek. Az ősz végi csapadékos időjárás akár komoly minőségi romlást, termésveszteséget is okozhat.

Az itthon megtermelt szabadföldi paradicsom 100 százaléka a hazai feldolgozókba kerül, emellett a szomszédos országokból – Romániából és Szerbiából – is kerül alapanyag a gyárakba. A legnagyobb piaci szereplő körülbelül 1060 hektárnyi hazai paradicsom feldolgozásáért felel, ahogyan a fennmaradó területekről betakarított paradicsomot is hazai feldolgozók hasznosítják. A korszerű gondolás beszállítás miatt a betakarítás és a feldolgozás folyamatos ütemben tud megvalósulni, ami a termelőknek és a beszállítóknak is kedvező.

A hazai paradicsomból a ketchuptól kezdve a különböző sűrítményekig számos termék készül, amelyek nemcsak a hazai piacon találhatók meg, a gyártók a környező európai országokat is ellátják.

Mivel a paradicsomsűrítmény világpiaci felvásárlási ára – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is felfelé ível, a kedvező beszállítói feltételek és a termesztéstechnológia is adott, így további fejlődési lehetőségek előtt állhat az ágazat.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák egy része is látja az ipari zöldségtermesztésben rejlő lehetőségeket, így elképzelhető, hogy – a gabonapiaci válság elhúzódásával – a jövőben emelkedni fog hazánkban az ipari paradicsom termőterülete is.

Ipari paradicsomot azonban kizárólag öntözött területen lehet termeszteni gazdaságosan, ezért fontos lenne az öntözőkapacitások növelése, az öntözhető területek nagyságának bővítése, amit azonban a jelenlegi vízjogi engedélyek és szabályozás bonyolulttá tesz. További kihívást jelent, hogy az Európai Unióban egyre több növényvédőszer hatóanyagot vonnak ki, amely igencsak leszűkíti a növényvédelmi lehetőségeket. A termelési kapacitások növelésében kiemelt szerepe lenne a termelői szervezeteknek, amely kiugrási lehetőséget tudna biztosítani hazánknak a feldolgozóipari termékek terén.

Az ágazat jövőjéről szó esik majd a 2024. június 9–12. között, a Budapesten megrendezésre kerülő 15. Paradicsomfeldolgozás Világkongresszuson és a 17. Nemzetközi Paradicsomfeldolgozási Szimpóziumon is. Az UNIVER, a World Processing Tomato Council (WPTC), a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetemmel (MATE) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társasággal (ISHS) közös szervezésében megvalósuló rendezvényen a feldolgozók és szakemberek termelőkkel, oktatókkal, kutatókkal és hallgatókkal is találkoznak majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS