A június 10-től benyújtott egységes kérelmeket vizsgálat nélkül visszautasítják

2023. 06. 05., 19:13

2023. június 4-ig 133 303 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 72 százalékát, 95.987 darabot a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2023. június 9-ig nyújthatók be.

Idén április 20-án indult az egységeskérelem-beadási időszak, több mint 50 támogatási jogcímre, intézkedésre lehet támogatást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Az év elején életbe lépett új támogatási ciklus miatt nagyban megváltozott a szabályrendszer, így több időt és munkát igényel a kérelmek elkészítése. A NAK felkészült az ezzel járó kihívásokra, így a korábbi években megszokott ütemben zajlik a kérelembeadás.

2023. június 4-ig 133 303 kérelmet nyújtottak be a termelők, ennek több mint 72 százalékát, 95 987 darabot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítségével. Tavaly a június 9-i, végső határidőig összesen 165 188egységes kérelem érkezett be a Magyar Államkincstárhoz.

A kérelembeadási időszak utolsó napja 2023. június 9. A határidőt követően beadott egységes kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják.

A NAK kéri a gazdálkodókat, hogy – akár igénybe veszik a falugazdászok segítségét, akár nem – ne hagyják az utolsó pillanatokra az egységes kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést. Azon kamarai tagok, akik a korábbi években nem kérték falugazdász közreműködését a kérelembeadáshoz, de idén szeretnék azt, forduljanak telefonon a lakóhelyükhöz legközelebbi falugazdászokhoz időpont-egyeztetés céljából.  Elérhetőségeik megtalálhatóak a NAK portálján, a falugazdász-keresőben.

Az egységes kérelmekkel kapcsolatban bővebb információk érhetők el a NAK portálján: https://www.nak.hu/ek-2023.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS