A borászok terheinek növekedésétől tartanak a hegyközségek az új hulladékgazdálkodási szabályok miatt

2023. 10. 27., 17:10

Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) együttes bevezetése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint. Az érdekképviselet szeretné elérni a szabályozás módosítását.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kifogásolja, hogy az EPR díjat és a bevezetés előtt álló DRS szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami az üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra. A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyag palackra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában – olvasható a HNT közleményében.

A műanyag palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni.

A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján.

Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket akkor is külön kell regisztrálni, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.

A borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, előzetes minősítési rendszerük nem fér össze a DRS jelenleg ismert szabályozásával, annak végrehajtása a jelenlegi formában lehetetlen.

Megjegyezték: a nagy európai bortermelő országok késleltetik az előírások bevezetését, így a belföldi termelők hátrányba kerülnek a piacon.

A HNT támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket, ha segítik a fenntartható szőlő- és bortermelést, és nem okoznak kárt a tagságuknak. A DRS mostani rendszere viszont a kis- és közepes bortermelők eltűnését okozhatja, de a nagy bortermelők is elveszthetik a nyereségüket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS