A borászok terheinek növekedésétől tartanak a hegyközségek az új hulladékgazdálkodási szabályok miatt

2023. 10. 27., 17:10

Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere (DRS) és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) együttes bevezetése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint. Az érdekképviselet szeretné elérni a szabályozás módosítását.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kifogásolja, hogy az EPR díjat és a bevezetés előtt álló DRS szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami az üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra. A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyag palackra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában – olvasható a HNT közleményében.

A műanyag palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni.

A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján.

Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket akkor is külön kell regisztrálni, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.

A borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, előzetes minősítési rendszerük nem fér össze a DRS jelenleg ismert szabályozásával, annak végrehajtása a jelenlegi formában lehetetlen.

Megjegyezték: a nagy európai bortermelő országok késleltetik az előírások bevezetését, így a belföldi termelők hátrányba kerülnek a piacon.

A HNT támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket, ha segítik a fenntartható szőlő- és bortermelést, és nem okoznak kárt a tagságuknak. A DRS mostani rendszere viszont a kis- és közepes bortermelők eltűnését okozhatja, de a nagy bortermelők is elveszthetik a nyereségüket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS