Magyar Lízingszövetség: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre

2021. 04. 09., 15:15

Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ezzel a beruházási célú NHP- felhasználásból 23 százalékkal részesedik a lízing. Az NHP Hajrához köthető konstrukciók a következő időszakban is fontos szerepet kapnak, mert április elején a jegybank 500 milliárd forinttal 3000 milliárd forintra emelte a keretösszeget. A Magyar Lízingszövetség összesítése szerint az NHP Hajrá programban megkötött lízingszerződések esetében az átlagos futamidő alig több mint 5 év, a finanszírozott összeg pedig átlagosan 10,6 millió forintot tett ki. A lízingcégek felkészültek a járvány miatt visszaeső gazdaság újraindítására, valamint a hitelmoratórium lejárta utáni helyzetre és a vállalkozások fejlődéséhez biztosítani tudják a forrásokat, legyen szó kedvezményes jegybanki vagy piaci lízingkonstrukciókról.

A koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozása, a vállalkozások beruházási kedvének fenntartása és ösztönzése érdekében indította el a Magyar Nemzeti Bank az NHP Hajrát, amelynek keretében kedvező kamatozással kaphatnak forrásokat a magyarországi vállalkozások. A program keretében 31 ezer vállalkozás jutott több mint 2 ezer milliárd forintos forráshoz, a jegybank pedig a járvány okozta kedvezőtlen gazdasági helyzet elhúzódása miatt idén áprilisi elején 3000 milliárd forintra emelte az NHP Hajrá keretösszegét  a korábbi 2500 milliárdról.

„A keret megemelése a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai szerint kedvező lépés, ennek köszönhetően ugyanis még több vállalkozás juthat olcsó finanszírozáshoz és fordíthatja különböző beruházásokra, amelyek elősegítik azt, hogy a gazdaság mielőbb emelkedő pályára álljon” – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Hozzátette: Az NHP Hajrához köthető lízingkonstrukciók keresettek voltak eddig is a mikro-, kis- és középvállalkozások körében.

„A lízingcégek idén április elejéig összesen 14259 szerződést kötöttek az NHP Hajrá keretében.  A finanszírozott összeg pedig meghaladta a 151 milliárd forintot. Azaz egy-egy lízingkonstrukció keretében 10,6 millió forint finanszírozást nyújtottak a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai. A szóban forgó konstrukciók átlagos futamideje pedig 5,1 év” – mondta Tóth Zoltán.

Az NHP Hajrán belül a beruházások finanszírozásában a lízing mintegy 23 százalékos részesedéssel rendelkezik. Amennyiben csak a mikrovállalkozásokat nézzük, ez az érték már 48 százalék, ami jól mutatja, hogy a kisebb vállalkozások beruházásai finanszírozásában a lízingnek kulcsszerepe van. 

Cégek, összegek, milliók

A vállalkozások mérettől függően eltérő összeget igényeltek. A mikrovállalkozások kötötték a legtöbb NHP Hajrá-s szerződést, összesen 9115 darabot, amelyek 93,3 milliárd forint kihelyezését tették lehetővé. A finanszírozott összeg átlagosan 10,2 millió forint volt, a medián összeg pedig 6,2 millió forintot tett ki. (A medián azt mutatja meg, hogy az érintett cégek felénél 6,1 millió forintnál alacsonyabb volt a finanszírozott összeg, a másik felénél pedig magasabb.)

A részletes adatokból kiderül továbbá, hogy 3276 kisvállalkozás 37,8 milliárd forint lízingfinanszírozást vettek igénybe, közben 1868 középvállalkozás pedig 20,1 milliárd forintot. Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy az kedvezményes jegybanki hitelprogramok az elmúlt években elsősorban a haszonjármű-, valamint az agrárgép- és építőgép-finanszírozásban kaptak kiemelt szerepet.

Felkészültek a lízingcégek

Az idei várakozásokról Tóth Zoltán azt mondta, a koronavírus-járványhoz köthető bizonytalanság miatt még óvatosak a vállalkozások, de a járvány visszahúzódásával várhatóan felívelő pályára kerül beruházási kedv, ehhez pedig jó lehetőséget nyújt a most kibővített keretösszegű NHP Hajrá.

A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek az idei évre. Egyrészt a járvány miatt tavaly márciusban elrendelt, 2021 közepén lejáró hitelmoratórium kezelésére és lezárására. A lízingtársaságok stabil háttérrel fontos szerepre törekednek a gazdaság újraindításában: rugalmas, költséghatékony finanszírozási konstrukciókat biztosítanak a vállalkozások, ezen belül különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseihez, beruházásaihoz.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS