Vajda Péter: lesz elég higiéniai termék, de drágább lesz

2021. 10. 28., 12:00

A Vajda-Papír Kft. a magas cellulózárak mellett is tartani tudja tervezett termelését, de a higiéniai papírtermékek ára emelkedni fog – mondta Vajda Attila, a vállalat ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Van elérhető cellulóz a nemzetközi piacon, de ára az év eleje óta a duplájára emelkedett. Bár ellátási probléma nincs, nem várható középtávon csökkenés a cellulóz árában – mondta Vajda Attila.

Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy a műanyagok visszaszorulásával jelentősen nőtt a papírfelhasználás minden kategóriában, így a cellulózé is. A friss cellulóz, amelyből a higiéniai alappapír készül, nem helyettesíthető más alapanyaggal a technológiai és minőségi szabályozottság miatt. Az újrahasznosított papír elérhetősége korlátozott, nem áll rendelkezésre kellő mennyiség a tiszta cellulóz teljes és globális szintű kiváltására - hangsúlyozta.

A higiéniai papírgyártás során felhasznált cellulózrostokat, amelyből az alappapír készül, Dél-Amerikából, illetve a skandináv térségből veszi a cég. A jelenlegi és a gyárbővítés második ütemében elkészülő cellulóztároló 3 havi készlet tárolására alkalmas, alappapírból 2 havi készlet tárolására van lehetőségük.

Az alapanyagárak és az előállítási költségek jelentős és tartós emelkedésének hatását már a legtöbb iparágban, így a papírgyártásban sem tudják a gyártók sokáig tompítani, elkerülhetetlennek látszik azok legalább részleges áthárítása a vásárlókra, így további áremelkedések várhatók.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az alapanyag drágult, de az emelkedő energiaárak a szállítási költségeket is jelentősen megemelték, és a forint gyengülése is emelte a költségeket.

Vajda Attila ugyanakkor megerősítette, hogy a Vajda-Papír évről évre bővíti gyártókapacitását, hogy biztosítani tudja az ellátást.

Magyarország éves szükséglete 90 ezer tonna a toalettpapírból, a papír zsebkendőből és a háztartási papírtörlőből, a Vajda-Papír csoport éves kapacitása pedig 140 ezer tonna. Vajda Attila elmondta, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta teljes létszámmal dolgoznak, a gyártás folyamatos a dunaföldvári, székesfehérvári és a budapesti gyáregységben is, éjjel-nappal a hét minden napján.

A vállalat működési és termékelőállítási költségei emelkedni fognak a jövőben. Ezek ellentételezésére környezetvédelmi, hatékonyságjavítási intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, hogy a fogyasztói árak csak a legszükségesebb mértékben emelkedjenek.

Vajda Attila hangsúlyozta, hogy a vállalat az elmúlt 10 évben 20 milliárd forintot fordított arra, hogy a gyártás és az üzemeltetés a lehető legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb, fenntartható technológiákkal valósulhasson meg. A higiéniai papírtermékeikhez felelős erdőgazdálkodásból származó cellulóz alapanyagot használnak fel. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a következő években a környezetkímélőbb megoldások alkalmazására évente 50 millió forintot tervez költeni a Vajda-Papír.

Kiemelte, hogy a dunaföldvári gyár első ütemű fejlesztésénél is szempont volt az energiatakarékos megoldások alkalmazása, a környezet védelme, de a legutóbbi kötvénykibocsátásból finanszírozott második ütem ennél is zöldebb megoldásokat eredményez.

A vállalat korábbi tájékoztatása szerint a Vajda-Papír Csoport árbevétele tavaly 10 százalékkal 52 milliárd forintra nőtt, adó- és kamatfizetés, illetve értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) hatmilliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban még 2,5 milliárd forint volt. (MTI)

(Fotó: Vajda-Papír)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS