Vajda Péter: lesz elég higiéniai termék, de drágább lesz

2021. 10. 28., 12:00

A Vajda-Papír Kft. a magas cellulózárak mellett is tartani tudja tervezett termelését, de a higiéniai papírtermékek ára emelkedni fog – mondta Vajda Attila, a vállalat ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Van elérhető cellulóz a nemzetközi piacon, de ára az év eleje óta a duplájára emelkedett. Bár ellátási probléma nincs, nem várható középtávon csökkenés a cellulóz árában – mondta Vajda Attila.

Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy a műanyagok visszaszorulásával jelentősen nőtt a papírfelhasználás minden kategóriában, így a cellulózé is. A friss cellulóz, amelyből a higiéniai alappapír készül, nem helyettesíthető más alapanyaggal a technológiai és minőségi szabályozottság miatt. Az újrahasznosított papír elérhetősége korlátozott, nem áll rendelkezésre kellő mennyiség a tiszta cellulóz teljes és globális szintű kiváltására - hangsúlyozta.

A higiéniai papírgyártás során felhasznált cellulózrostokat, amelyből az alappapír készül, Dél-Amerikából, illetve a skandináv térségből veszi a cég. A jelenlegi és a gyárbővítés második ütemében elkészülő cellulóztároló 3 havi készlet tárolására alkalmas, alappapírból 2 havi készlet tárolására van lehetőségük.

Az alapanyagárak és az előállítási költségek jelentős és tartós emelkedésének hatását már a legtöbb iparágban, így a papírgyártásban sem tudják a gyártók sokáig tompítani, elkerülhetetlennek látszik azok legalább részleges áthárítása a vásárlókra, így további áremelkedések várhatók.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az alapanyag drágult, de az emelkedő energiaárak a szállítási költségeket is jelentősen megemelték, és a forint gyengülése is emelte a költségeket.

Vajda Attila ugyanakkor megerősítette, hogy a Vajda-Papír évről évre bővíti gyártókapacitását, hogy biztosítani tudja az ellátást.

Magyarország éves szükséglete 90 ezer tonna a toalettpapírból, a papír zsebkendőből és a háztartási papírtörlőből, a Vajda-Papír csoport éves kapacitása pedig 140 ezer tonna. Vajda Attila elmondta, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta teljes létszámmal dolgoznak, a gyártás folyamatos a dunaföldvári, székesfehérvári és a budapesti gyáregységben is, éjjel-nappal a hét minden napján.

A vállalat működési és termékelőállítási költségei emelkedni fognak a jövőben. Ezek ellentételezésére környezetvédelmi, hatékonyságjavítási intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, hogy a fogyasztói árak csak a legszükségesebb mértékben emelkedjenek.

Vajda Attila hangsúlyozta, hogy a vállalat az elmúlt 10 évben 20 milliárd forintot fordított arra, hogy a gyártás és az üzemeltetés a lehető legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb, fenntartható technológiákkal valósulhasson meg. A higiéniai papírtermékeikhez felelős erdőgazdálkodásból származó cellulóz alapanyagot használnak fel. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a következő években a környezetkímélőbb megoldások alkalmazására évente 50 millió forintot tervez költeni a Vajda-Papír.

Kiemelte, hogy a dunaföldvári gyár első ütemű fejlesztésénél is szempont volt az energiatakarékos megoldások alkalmazása, a környezet védelme, de a legutóbbi kötvénykibocsátásból finanszírozott második ütem ennél is zöldebb megoldásokat eredményez.

A vállalat korábbi tájékoztatása szerint a Vajda-Papír Csoport árbevétele tavaly 10 százalékkal 52 milliárd forintra nőtt, adó- és kamatfizetés, illetve értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) hatmilliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban még 2,5 milliárd forint volt. (MTI)

(Fotó: Vajda-Papír)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS