Tizenhat év után újranyit Párizs leghíresebb áruháza

2021. 05. 30., 20:00

Tizenhat évig tartó munkálatok és pereskedés után június 19-én újranyit a Samaritaine, Párizs leghíresebb áruháza. Az épület felújítása és átépítése 750 millió euróba került – közölte vasárnap a nagyáruház tulajdonosa, a LVMH luxuscég-csoport.

A Szajna jobb partján magasodó épületet 2005-ben a szakszervezetek tiltakozó mozgalmainak ellenére zárták be, mert nem felelt meg az egészségi és biztonsági előírásoknak. A szakszervezetek attól tartottak, hogy a nagyáruházat végleg bezárják, és a helyén luxushotelt alakít ki a tulajdonos.

Az ingatlant felújítására irányuló erőfeszítések egy évtizeden át rendre akadályokba ütköztek: a világ egyik legnagyobb luxusipari társasága, a Louis Vuitton-táskákról is ismert LVMH tulajdonában lévő épületnek a Rivoli utca felé eső részére hullámzó üveghomlokzatot álmodott a japán Sanaa tervezőiroda, de helyi örökségvédelmi csoportok keresetet nyújtottak be a tervek ellen, ezért az építkezést 2012-ben felfüggesztették.

Az ügyben illetékes bíróság 2015-ben érvénytelenítette a felújítási engedélyek egyikét, mondván, hogy az üvegfal „nem illeszkedik” a környező épületek stílusához, s a döntést a párizsi fellebbviteli bíróság is helyben hagyta, arra hivatkozva, hogy az új épület „nem felel meg azon követelménynek, amely szerint a tervezett változtatásoknak illeszkedniük kell a városi környezethez”. Az LVMH azonban fellebbezett, és a francia államtanács elé vitte az ügyet. A testület végül jóváhagyta a fővárosi önkormányzat építési engedélyét, és hatályon kívül helyezte a fellebbviteli bíróság tiltó határozatát, így 2015-ben folytatódhatott az átalakítás.

A Samaritaine eredetileg az épületegyüttes 150. évfordulóján nyitott volna meg újra, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az avatást.

A 70 ezer négyzetméter alapterületű, műemlék jellegű épületegyüttesben az LVMH egy 72 szobás luxushotelt alakított ki, amelynek mindegyik ablaka a Szajnára néz. A cégcsoport márkjelzéséről elnevezett Cheval Blanc (Fehér Ló) ötcsillagos szálloda megnyitásának dátuma egyelőre nem ismert.

Az épületben egy 15 ezer négyzetméter alapterületű irodaház, egy 80 férőhelyes bölcsőde és 97 önkormányzati szociális lakás is található.

Az épület központi része továbbra az art deco szerkezetű szecessziós nagyáruház, amelyet teljesen átalakítottak a korabeli díszítőelemek (mozaikok, tűzzománcok, üvegablakok, kovácsoltvas rácsozatok) megőrzésével.

A Samaritaine nagyáruház 20 ezer négyzetméteren nyílik újra a korábbi 30 ezer helyett, s mintegy hatszáz luxusmárka termékeit kínálja a divattól a gasztronómiáig.

A 2005-ös bezáráskor az áruházban 734-en dolgoztak, a cég tájékoztatása szerint valamennyien új álláshoz jutottak. A LVMH az épület működtetéséhez több mint 1500 új munkahelyet hoz létre, közülük 800-at a nagyáruházban, s az irodaházban alkalmazottakkal együtt több mint 2400-an fognak dolgozni az épületegyüttesben.

A Samaritaine a jelenlegi arculatát az 1870-es években nyerte el, amikor egy utcai árus megnyitotta apró boltját a Szajna partján, majd később felvásárolta a szomszédos épületeket. A nagyáruház az 1930-as években élte fénykorát. A vállalkozás az évek során egyre veszteségesebb lett és 2001-ben az LVMH megvásárolta az ingatlant.

MTI/ Venczel Katalin, Párizs

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS