Tizenhat év után újranyit Párizs leghíresebb áruháza

2021. 05. 30., 20:00

Tizenhat évig tartó munkálatok és pereskedés után június 19-én újranyit a Samaritaine, Párizs leghíresebb áruháza. Az épület felújítása és átépítése 750 millió euróba került – közölte vasárnap a nagyáruház tulajdonosa, a LVMH luxuscég-csoport.

A Szajna jobb partján magasodó épületet 2005-ben a szakszervezetek tiltakozó mozgalmainak ellenére zárták be, mert nem felelt meg az egészségi és biztonsági előírásoknak. A szakszervezetek attól tartottak, hogy a nagyáruházat végleg bezárják, és a helyén luxushotelt alakít ki a tulajdonos.

Az ingatlant felújítására irányuló erőfeszítések egy évtizeden át rendre akadályokba ütköztek: a világ egyik legnagyobb luxusipari társasága, a Louis Vuitton-táskákról is ismert LVMH tulajdonában lévő épületnek a Rivoli utca felé eső részére hullámzó üveghomlokzatot álmodott a japán Sanaa tervezőiroda, de helyi örökségvédelmi csoportok keresetet nyújtottak be a tervek ellen, ezért az építkezést 2012-ben felfüggesztették.

Az ügyben illetékes bíróság 2015-ben érvénytelenítette a felújítási engedélyek egyikét, mondván, hogy az üvegfal „nem illeszkedik” a környező épületek stílusához, s a döntést a párizsi fellebbviteli bíróság is helyben hagyta, arra hivatkozva, hogy az új épület „nem felel meg azon követelménynek, amely szerint a tervezett változtatásoknak illeszkedniük kell a városi környezethez”. Az LVMH azonban fellebbezett, és a francia államtanács elé vitte az ügyet. A testület végül jóváhagyta a fővárosi önkormányzat építési engedélyét, és hatályon kívül helyezte a fellebbviteli bíróság tiltó határozatát, így 2015-ben folytatódhatott az átalakítás.

A Samaritaine eredetileg az épületegyüttes 150. évfordulóján nyitott volna meg újra, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az avatást.

A 70 ezer négyzetméter alapterületű, műemlék jellegű épületegyüttesben az LVMH egy 72 szobás luxushotelt alakított ki, amelynek mindegyik ablaka a Szajnára néz. A cégcsoport márkjelzéséről elnevezett Cheval Blanc (Fehér Ló) ötcsillagos szálloda megnyitásának dátuma egyelőre nem ismert.

Az épületben egy 15 ezer négyzetméter alapterületű irodaház, egy 80 férőhelyes bölcsőde és 97 önkormányzati szociális lakás is található.

Az épület központi része továbbra az art deco szerkezetű szecessziós nagyáruház, amelyet teljesen átalakítottak a korabeli díszítőelemek (mozaikok, tűzzománcok, üvegablakok, kovácsoltvas rácsozatok) megőrzésével.

A Samaritaine nagyáruház 20 ezer négyzetméteren nyílik újra a korábbi 30 ezer helyett, s mintegy hatszáz luxusmárka termékeit kínálja a divattól a gasztronómiáig.

A 2005-ös bezáráskor az áruházban 734-en dolgoztak, a cég tájékoztatása szerint valamennyien új álláshoz jutottak. A LVMH az épület működtetéséhez több mint 1500 új munkahelyet hoz létre, közülük 800-at a nagyáruházban, s az irodaházban alkalmazottakkal együtt több mint 2400-an fognak dolgozni az épületegyüttesben.

A Samaritaine a jelenlegi arculatát az 1870-es években nyerte el, amikor egy utcai árus megnyitotta apró boltját a Szajna partján, majd később felvásárolta a szomszédos épületeket. A nagyáruház az 1930-as években élte fénykorát. A vállalkozás az évek során egyre veszteségesebb lett és 2001-ben az LVMH megvásárolta az ingatlant.

MTI/ Venczel Katalin, Párizs

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS