Szezonális újdonságokat is kínál húsvétra a SPAR

2019. 03. 26., 10:15

Sikertermékekkel és szezonális újdonságokkal egyaránt készül a SPAR áruházlánc a nagy tavaszi ünnepre. A vállalat a karácsonyi forgalombővüléshez hasonló növekedéssel számol.

„Húsvétkor hozzávetőleg 30 százalékkal megnő az átlagos vásárlói kosár értéke. Az ünnepi időszakban többen és többet vásárolnak, a karácsonyhoz hasonló nagyságú forgalom tapasztalható az üzletekben. A friss áruk tekintetében nagyjából egy, az egyéb tartós élelmiszereket illetően húsvét előtt két-három héttel korábban indul a bevásárlás. A SPAR erre való tekintettel az ilyenkor jellemzően keresett termékek – tojások, sonkák, kalácsfélék, édességek és primőr zöldségek – széles választékát kínálja. Az áruházlánc különleges termékkínálattal is készül a húsvétot megelőző hetekben, amelyet a SPAR Ínyenc katalógus foglal magába„– mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

A húsvét elmaradhatatlan finomsága a sonka. Mint az előző években, idén is szélesebb ünnepi szezonválasztékkal várja a SPAR a vásárlókat. Az idény kezdetétől 19 különféle, az ünnephez illő alkalmi füstölt termékkel bővítik az alapválasztékban fellelhető termékek körét a cég, amelyek között a klasszikus érlelési és füstölési eljárással előállított áruktól kezdve a füstölt csirke- és pulykatermékekig sok minden megtalálható.

A vállalat a vevők igényeit követve évről-évre minőségben is fejleszti a termékpalettát, megtartva a már jól bevált és kedvelt ínyencségeket. Az ideiglenesen választékba kerülő termékekkel együtt így több mint 40 különféle füstölt termékből válogathatnak a vásárlók.

Ezek között idén is előkelő helyet kap a Regnum húsüzem által gyártott, nagy népszerűségnek örvendő SPAR kötözött lapocka (sonka), melyből ebben az évben is több mint 200 tonnával készül a Regnum húsüzem és az üzlethálózat. A slágertermékek közé tartoznak a frikandó sonka, a füstölt tarja, a füstölt hátsó csülök, a füstölt diósonka, illetve a különböző érlelt házi és parasztsonkák. A SPAR hazai árukat előnyben részesítő üzletpolitikája nyilvánul meg abban is, hogy szinte 100 százalékban magyar termelők, gazdák, családi vállalkozások húsáruival találkozhatnak a vásárlók a polcokon és a pultokban.

A húsok és húskészítmények mellett a legnagyobb kereslet a tojás iránt mutatkozik, amely a több évi tapasztalatok szerint ugrásszerű, akár 100 százalékos növekedést is mutathat.

Zöldség-gyümölcs területen különösen a friss idényárukra – például zöldhagymára és piros retekre, salátafélékre – nagyobb az igény, mint általában.

A SPAR tapasztalatai szerint húsvét hetében akár 50 százalékkal megnőhet a forgalom egy átlagos héthez képest – attól is függően, hogy melyik hónapra, a hónapon belül pedig annak elejére vagy végére esik az ünnep –, az év ezen időszakában a vevők átlagosan pár ezer forinttól akár több 10 ezer forintig költenek az ünnepi bevásárlásra, de összességében minden háztartásban többet fordítanak az élelmiszerekre, mint más periódusban.

Az áruházlánc a tavalyihoz hasonlóan a vásárlói igények alapján határozza meg az ünnepi nyitvatartását, ahol szükséges, meghosszabbított időben fogadják a vevőket csütörtökön és szombaton.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS