Ön is az impulzusvásárlók táborát erősíti?

2018. 12. 30., 09:00

A fiatalokat az ár, az idősebbeket a kedvezmény mértéke érdekli a kuponok vásárlásakor – derül ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából.

Az internetes kuponos oldalakon az átlagos kosárérték közel négyszeresére nőtt: míg 8 éve átlagosan 3300 forintot költöttek egy vásárlás alkalmával a legnagyobb bónuszos-kuponos oldalon, addig az idén már közel 12 ezer forintért vesznek szolgáltatást, élményt vagy terméket az emberek.

A felmérés adatai szerint vásárláskor a legfontosabb szempont az ajánlat ára: 74 százalék dönt ez alapján. A fiatal, 18-29 éves korosztály körében az ár még meghatározóbb: 85 százalékuknál ez a döntő.

A második legfontosabb szempont a kedvezmény mértéke, a válaszadók közel fele szerint ez is lényegesen befolyásolja döntésüket.

A vevők 60 százaléka impulzusvásárló: a „szembejövő” ajánlatokból hirtelen, gyorsan választ, 40 százalék lassabban dönt, átbeszéli hozzátartozóival mielőtt vásárol.

A két társaság szerint a felmérése egyik érdekessége, hogy az idősebb korosztály hajlamosabb az impulzusvásárlásra: az 50-59 év közöttiek 61 százaléka, míg a 60 év felettiek 72 százaléka dönt gyorsan. A 18-24 évesek éppen ellenkezőleg: 69 százalékuk hosszas mérlegelés után kattint a vásárlás gombra. Az idősebbeket nagyban befolyásolják az ajánlatok és a hírlevelek, 63 százalék ez alapján dönt.

A legtöbben, a válaszadók 67 százaléka, az utazási ajánlatok miatt látogat egyebek mellett a Bónusz Brigád által is üzemeltetett internetes oldalakra, minden negyedik válaszadó pedig szabadideje eltöltéséhez keres inspirációt.

Arra a kérdésre, hogy miért szeretnek a kuponos oldalon vásárolni, 67 százalék azt válaszolta: mert így a legjobb áron jut minőségi élményekhez, 33 százalék szerint így új dolgokat próbálhat ki, 28 százalék pedig bízik az itt kínált termékekben és szolgáltatásokban.

A GKI Digital adatai szerint azoknak a magyaroknak száma, akik az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer már vásároltak interneten, eléri a 3,2 milliót. Ebből 1,8 milliónyian már kerestek fel kuponos oldalt is, ahol regisztráltak, de nem mindegyikük vásárolt. A Bónusz Brigád felületein eddig 1,5 milliónyian regisztráltak és 600 ezren vásároltak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS