Nyitott a SPAR az együttműködésre a hazai élelmiszerelőállítókkal

2020. 01. 26., 14:30

Jelentős, de szervezettséggel tovább növelhető a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi láncok üzleteiben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a SPAR vezetőivel egyebek közt erről is egyeztetett.

A NAK a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. vezetőivel egyeztetett, alapvetően a friss zöldség-gyümölcs, tejtermék, baromfi, hús termékkörökre fókuszálva.

„Cél, hogy mindazon friss és feldolgozott élelmiszerekből, melyekből a magyar élelmiszergazdaság szereplői megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak elő, az üzletek polcain elsősorban azok legyenek megtalálhatóak. A koronavírus hatványozottan rámutatott, mennyire fontos a hazai áruk előnyben részesítése. Törekvésünk, hogy hatékonyabbá váljanak a hazai előállítók piaci értékesítési lehetőségei, a jelenleginél is jobban előtérbe kerüljenek” – hangsúlyozta Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.

„A magyar termelők képesek magas színvonalon, folyamatosan jó minőségben zöldséget és gyümölcsöt termelni, igényes, friss áruval ellátni a piacot, megfelelve a magas követelményeknek. A kertészeti ágazat jelenleg a potenciálja 30 százalékát termeli csak meg, cél ennek jelentős emelése. Fontos az arra figyelés is, hogy a hazai áruk megjelenésekor azok időben váltsák az import terményeket” – emelte ki Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke.

„A SPAR Magyarország és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara között hosszú évek óta kiváló a viszony. Partnerségünk alapja a bizalom, mely megannyi közös, a magyar agráriumot támogató aktivitásban öltött 

testet az elmúlt időszakban. Támogatói voltunk a Magyarok Kenyere programnak, partnerként részt vettünk a magyar föld legjavát népszerűsítő dinnye, alma és gomba fogyasztását ösztönző kampányokban és tagjai vagyunk a NAK által indított szakmai-operatív munkacsoportoknak is, melyek által együtt tudjuk formálni a jövőt, középpontban tartva a magyar gazdák érdekeit. A SPAR közel harmincéves hazai működése során sokat tett a hazai beszállítók sikeréért. Jelen pillanatban 90% feletti arányban szerezzük be itthon a polcainkra kerülő élelmiszer termékeket, melyre nagyon büszkék vagyunk. Azonban sok munka áll még előttünk, melynek kulcsa a kiegyensúlyozott együttműködés” – mondta Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója.

A kamara folyamatosan egyeztet a kiskereskedelmi áruházláncokkal, ennek volt újabb mérföldköve a hazánkban több mint 500 üzlettel rendelkező, közel 13 ezer dolgozót foglalkoztató SPAR vezetőivel való személyes konzultáció. Az áruházlánc a jövőben nyitott arra, hogy különféle termékcsoportokkal kapcsolatban – együttműködve a kamarával – termelői-előállítói fórumokat tartson.

A már meglévő és a potenciális beszállítók, a megrendelő és a fogyasztók számára is jelentős árbeli és minőségi, szervezési előnyökkel járhat a rövid ellátási láncban együttműködés, a minél közvetlenebb kapcsolat. Ahogy a termeltetési megállapodások tervezhetőbbé, hatékonyabbá tehetik a munkát: az áruházláncok egyenletes, meghatározott minőséget várnak el, amihez kiszámíthatóságot és biztos piacot kínálnak.

Fontos az ellenőrzött, auditálható forrásból származó, jó minőségű áru, valamint az, hogy a lehető legfrissebben jussanak el a termékek a vásárlókhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS