Nem kedvez a kis cégeknek a Google hirdetési megoldása

2019. 06. 07., 16:15

A Google új hirdetési megoldásával élénkülhet a verseny – a kevésbé ismert cégek nem biztos, hogy jól járnak vele.

Magyarországon is elérhető a Google új, termékalapú hirdetési megoldása, a Google Shopping – írja a Forbes.hu.

A 30 országban működő Google Shopping abban tér el a hagyományos, szöveges Google-hirdetéstől, hogy a kereső legfelső sorában a legjobb ajánlatokat mutatja a keresett termékre, képpel, árral és a boltok nevével.

A tengerentúli adatok azt mutatják, hogy a Shopping-kampányok átlagosan 30 százalékkal hatékonyabbak, mint a hagyományos keresőhirdetések. Minél erősebb egy márka, annál nagyobb valószínűséggel választják hasonló ajánlat esetén.

A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a Shopping-hirdetés a tömegtermékek piacán értelemszerűen a nagy e-commerce szereplőknek kedvez leginkább. A kisebb vállalkozások olyan réspiacokon tudnak sikeresek lenni, ahol nem konkurálnak nagy versenytársakkal.

A világ legnagyobb piacain a Shopping-hirdetés 2012 óta működik, az uniós bevezetést versenyjogi akadályok lassították. Magyarországgal egy időben a szolgáltatás Romániában és Szlovákiában is elindul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS