Minden második vevő gyakrabban vásárol divatcikket az interneten, mint a járvány előtt

2021. 05. 11., 10:00

A Glami.hu divatkereső platform nemzetközi fogyasztói felmérése szerint a koronavírus-járvány hatására a magyarok több mint fele nagyobb gyakorisággal rendelt ruházati cikkeket az interneten az elmúlt 12 hónapban, mint korábban, valamint akik ebben az időszakban tapasztalták meg az online vásárlás előnyeit a járványhelyzet megszűnése után is többet terveznek vásárolni webáruházakban.

Egy évvel a koronavírus megjelenése után a vezető divat-webáruházak kínálatát egy platformon összekötő GLAMI keresőmotor nemzetközi felmérést készített, amelyben többek között a magyar fogyasztók ruházati- és divatcikk vásárlási szokásait is vizsgálta a koronavírus-járvány megjelenése óta eltelt 12 hónapban.

A felmérés szerint az elmúlt egy évben gyakrabban rendeltünk divatcikket az interneten, minden második fogyasztó fedezett fel új webáruházakat és divatmárkákat, a legnagyobb kihívást a megfelelő méret eltalálása okozta, a fizikai üzletekben való vásárlást pedig már egyre kevésbé tekintjük egészségügyi kockázatnak.

Gyakrabban rendeltünk divatcikket az interneten

A korlátozó intézkedések óriási lökést adtak az e-kereskedelemnek, és bár a felmérés szerint a fogyasztók háromnegyede összességében ugyanannyit, vagy inkább ritkábban vásárolt divattermékeket, a válaszadók több mint fele (51 százalék) gyakrabban rendelt ruházati cikkeket az interneten, mint korábban. A felmérés szerint összességében 25 százalékra tehető azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik a körülmények ellenére saját bevallásuk szerint gyakrabban vásároltak divatcikkeket, 8 százalék pedig az elmúlt 12 hónapban most élt először az online vásárlás lehetőségével.

Azok, akik többet vásároltak webáruházakban jellemzően a kedvező árakat és a nagyobb leárazásokat említették meg indokolásként (41 százalék), valamint azt, hogy online gyakran több dolgot is rendelnek, mint amennyit a fizikai üzletben vennének meg (45 százalék). Akik kevesebbet vásároltak divattermékeket elsősorban azzal indokolták döntésüket, hogy nem volt alkalom, amire felvehették volna az új ruhákat, vagy kiegészítőket (45 százalék).

Minden második online vásárló fedezett fel új márkákat

A divatmárkák rohamtempóban történő online fejlesztéseinek köszönhetően az elmúlt egy évben számos új webáruház és divatmárka jelent meg a világhálón, valamint az otthon gyakran online töltött szabadidő alkalmat biztosított a fogyasztók számára, hogy újdonságokat keressenek az interneten.

Ennek megfelelően a felmérésben résztvevők 55 százaléka fedezett fel, illetve vásárolt termékeket számára korábban ismeretlen márkák kínálatából. Az új divatmárkákat legnagyobb arányban (61 százalék) a weboldalakon történő keresések során, valamint webáruházak által automatikusan felajánlott termékajánlók alapján találták meg, 46 százalék a közösségi médiában (Instagram, Facebook) találkozott velük, 6 százalék pedig kifejezetten kisebb márkákat keresett, hogy támogassa őket a nehéz időkben.

A méretből adódó bizonytalanság a legnehezebben az online vásárlásban

A lehetőségek kiszélesedése mellett az online vásárlás kihívásaival is nagyobb arányban találkozhattak a fogyasztók. A legnagyobb visszatartó erőnek a magyarok a megfelelő méret kiválasztásának nehézségeit (44 százalék), a megérintés lehetőségének hiányát (41 százalék), a magas szállítási költségeket (33 százalék), valamint az árucserére vonatkozó esetenként bonyolult visszaküldési folyamatot (25 százalék) jelölték meg.

A felmérés arra is kitér, hogy a megfelelő méret kiválasztása a korlátozások miatt sokak számára különösen nehézkessé vált: 35 százalék számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónap során változott mérete (23 százalék nagyobb, 12 százalék kisebb méretet visel), ami még inkább megnehezítette a megfelelő ruha kiválasztását. A vásárlók szerint egyébként a méretből adódó bizonytalanság miatt a legnehezebben megvásárolható ruhadarabok a nadrágok (48 százalék), a cipők (34 százalék), valamint a fehérneműk és a fürdőruhák (27 százalék). A felsorolt tényezők már sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az átverésektől való félelem, vagy az online fizetésekkel kapcsolatos bizalom hiánya (10 százalék), valamint a hosszadalmas szállítási idő (8 százalék).

Az egészségügyi óvintézkedések már nem játszanak meghatározó szerepet online vásárlásánál

A glami.hu kutatása szerint az elmúlt 12 hónapban az online vásárlás szempontjai is átalakultak: a biztonságos, érintésmentes kézbesítés elvesztette jelentőségét, a vásárlók számára fontosabbá vált, hogy mennyi idejük van az árucikk visszaküldésére, vagy a rendelkezésre álló kedvezmények. A bolti vásárlással kapcsolatban a válaszadók mindössze 14 százaléka válaszolta, hogy csak akkor fogja ugyanolyan biztonságban érzeni magát az offline vásárlás során, mint korábban, ha már megkapta a védőoltást.

A járvány hatása hosszútávon is érzékelhető marad

Ami a divatcikkek online történő vásárlását illeti, a járványhelyzet normalizálódása után a fogyasztók 50 százaléka továbbra is gyakrabban tervez az interneten vásárolni, mint korábban és csak 11 százalék válaszolta, hogy változatlanul az üzletekben történő vásárlást fogja előnyben részesíteni. A következő hónapokban a legtöbben, a válaszadók 39 százaléka, átlagosan 15 000 és 35 000 forint közötti összeget tervez divatcikkekre költeni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS