Minden második vevő gyakrabban vásárol divatcikket az interneten, mint a járvány előtt

2021. 05. 11., 10:00

A Glami.hu divatkereső platform nemzetközi fogyasztói felmérése szerint a koronavírus-járvány hatására a magyarok több mint fele nagyobb gyakorisággal rendelt ruházati cikkeket az interneten az elmúlt 12 hónapban, mint korábban, valamint akik ebben az időszakban tapasztalták meg az online vásárlás előnyeit a járványhelyzet megszűnése után is többet terveznek vásárolni webáruházakban.

Egy évvel a koronavírus megjelenése után a vezető divat-webáruházak kínálatát egy platformon összekötő GLAMI keresőmotor nemzetközi felmérést készített, amelyben többek között a magyar fogyasztók ruházati- és divatcikk vásárlási szokásait is vizsgálta a koronavírus-járvány megjelenése óta eltelt 12 hónapban.

A felmérés szerint az elmúlt egy évben gyakrabban rendeltünk divatcikket az interneten, minden második fogyasztó fedezett fel új webáruházakat és divatmárkákat, a legnagyobb kihívást a megfelelő méret eltalálása okozta, a fizikai üzletekben való vásárlást pedig már egyre kevésbé tekintjük egészségügyi kockázatnak.

Gyakrabban rendeltünk divatcikket az interneten

A korlátozó intézkedések óriási lökést adtak az e-kereskedelemnek, és bár a felmérés szerint a fogyasztók háromnegyede összességében ugyanannyit, vagy inkább ritkábban vásárolt divattermékeket, a válaszadók több mint fele (51 százalék) gyakrabban rendelt ruházati cikkeket az interneten, mint korábban. A felmérés szerint összességében 25 százalékra tehető azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik a körülmények ellenére saját bevallásuk szerint gyakrabban vásároltak divatcikkeket, 8 százalék pedig az elmúlt 12 hónapban most élt először az online vásárlás lehetőségével.

Azok, akik többet vásároltak webáruházakban jellemzően a kedvező árakat és a nagyobb leárazásokat említették meg indokolásként (41 százalék), valamint azt, hogy online gyakran több dolgot is rendelnek, mint amennyit a fizikai üzletben vennének meg (45 százalék). Akik kevesebbet vásároltak divattermékeket elsősorban azzal indokolták döntésüket, hogy nem volt alkalom, amire felvehették volna az új ruhákat, vagy kiegészítőket (45 százalék).

Minden második online vásárló fedezett fel új márkákat

A divatmárkák rohamtempóban történő online fejlesztéseinek köszönhetően az elmúlt egy évben számos új webáruház és divatmárka jelent meg a világhálón, valamint az otthon gyakran online töltött szabadidő alkalmat biztosított a fogyasztók számára, hogy újdonságokat keressenek az interneten.

Ennek megfelelően a felmérésben résztvevők 55 százaléka fedezett fel, illetve vásárolt termékeket számára korábban ismeretlen márkák kínálatából. Az új divatmárkákat legnagyobb arányban (61 százalék) a weboldalakon történő keresések során, valamint webáruházak által automatikusan felajánlott termékajánlók alapján találták meg, 46 százalék a közösségi médiában (Instagram, Facebook) találkozott velük, 6 százalék pedig kifejezetten kisebb márkákat keresett, hogy támogassa őket a nehéz időkben.

A méretből adódó bizonytalanság a legnehezebben az online vásárlásban

A lehetőségek kiszélesedése mellett az online vásárlás kihívásaival is nagyobb arányban találkozhattak a fogyasztók. A legnagyobb visszatartó erőnek a magyarok a megfelelő méret kiválasztásának nehézségeit (44 százalék), a megérintés lehetőségének hiányát (41 százalék), a magas szállítási költségeket (33 százalék), valamint az árucserére vonatkozó esetenként bonyolult visszaküldési folyamatot (25 százalék) jelölték meg.

A felmérés arra is kitér, hogy a megfelelő méret kiválasztása a korlátozások miatt sokak számára különösen nehézkessé vált: 35 százalék számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónap során változott mérete (23 százalék nagyobb, 12 százalék kisebb méretet visel), ami még inkább megnehezítette a megfelelő ruha kiválasztását. A vásárlók szerint egyébként a méretből adódó bizonytalanság miatt a legnehezebben megvásárolható ruhadarabok a nadrágok (48 százalék), a cipők (34 százalék), valamint a fehérneműk és a fürdőruhák (27 százalék). A felsorolt tényezők már sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az átverésektől való félelem, vagy az online fizetésekkel kapcsolatos bizalom hiánya (10 százalék), valamint a hosszadalmas szállítási idő (8 százalék).

Az egészségügyi óvintézkedések már nem játszanak meghatározó szerepet online vásárlásánál

A glami.hu kutatása szerint az elmúlt 12 hónapban az online vásárlás szempontjai is átalakultak: a biztonságos, érintésmentes kézbesítés elvesztette jelentőségét, a vásárlók számára fontosabbá vált, hogy mennyi idejük van az árucikk visszaküldésére, vagy a rendelkezésre álló kedvezmények. A bolti vásárlással kapcsolatban a válaszadók mindössze 14 százaléka válaszolta, hogy csak akkor fogja ugyanolyan biztonságban érzeni magát az offline vásárlás során, mint korábban, ha már megkapta a védőoltást.

A járvány hatása hosszútávon is érzékelhető marad

Ami a divatcikkek online történő vásárlását illeti, a járványhelyzet normalizálódása után a fogyasztók 50 százaléka továbbra is gyakrabban tervez az interneten vásárolni, mint korábban és csak 11 százalék válaszolta, hogy változatlanul az üzletekben történő vásárlást fogja előnyben részesíteni. A következő hónapokban a legtöbben, a válaszadók 39 százaléka, átlagosan 15 000 és 35 000 forint közötti összeget tervez divatcikkekre költeni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS