Minden eddiginél több kiállítóval lesz jelen az Agrármarketing Centrum az amszterdami kiállításon

2024. 05. 28., 19:10

A kereskedelmi márkák amszterdami kiállításán (World of Private Label-PLMA) 21 magyar kiállító jelenik meg az Agrármarketing Centrum közösségi standján május 28-29-én.

A magyar kiállítók körében is rendkívül népszerű az esemény, amelyet az is mutat, hogy idén minden eddiginél nagyobb területen, 198 négyzetméteren, minden korábbinál több, 21 kiállító jelenik meg az Agrármarketing Centrum közösségi standján. Az eseményen a kiállítók többsége évről-évre részt vesz, ezúttal hat új résztvevővel bővült a megjelenők száma.

A kiállítás hatékonyságát és a sajátmárkás termékek egyre nagyobb térnyerését bizonyítja, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások mindig nagy számban jelentkeznek a rendezvényre. A rendezvény margóján megrendezett szakmai eladásokon a téma legelismertebb szakértői foglalják össze a sajátmárkás piaci adatokat és trendeket. Az amszterdami PLMA a világ legnagyobb, kifejezetten saját márkás termékekkel foglalkozó szakmai kiállítása, amelyen 2023-ban 2658 kiállító és 16 ezer szakmai látogató vett részt.

Az Agrármarketing Centrum közösségi standján számos termékfajta közül válogathatnak az üzletláncok beszerzői. A 21 kiállító kínálatában megtalálhatóak az extrudált kenyerek, gluténmentes zabtészták és lisztek, gyógyteák, aszalványok, különböző gyümölcsbefőttek és savanyúságok, kolbászok és füstöltáruk, mézek, gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök, hidegen sajtolt olajok, valamint kekszek és különböző snackek.

A standon helyet kap az Agrármarketing Centrum exportfejlesztési üzletága, a Hungarian Food Business Program, ahol folyamatosan regisztrálják a magyar termékek iránt érdeklődő beszállítókat. A Hungarian Food Business katalógus jelenleg már több mint 250 magyar élelmiszeripari gyártócég és mintegy 500 professzionális nemzetközi beszerző vállalat adatait tartalmazza. (AMC)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS