A magyar felhasználók mindössze ötöde veszi figyelembe a szervizelhetőséget mobilvásárláskor – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A 15 évnél idősebb válaszadókkal készült reprezentatív felmérés alapján elmondhatjuk: alapvetően sokaknak lenne vonzó a zöld mobil, de a lakosság még mindig nagyon árérzékeny, és a készülék teljesítményét fontosabbnak tartja a fenntarthatósági szempontoknál.
Egy korábbi cikkében az MNHH annak járt utána, mennyi ideig használnak az emberek egy mobiltelefont, mihez kezdenek a régi készülékükkel, és mindezek során mennyire tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az új közlemény azzal foglalkozik, hogy használatkor és új készülék vásárlásakor figyelembe vesszük-e a zöld szempontokat.
Bár léteznek a megszokottnál hosszabb élettartamú, újrafelhasznált anyagokból készült, könnyen javítható mobilok, ezek mégsem tartoznak a legnépszerűbb típusok közé. A legtöbb gyártó a teljesítményt, a technikai innovációkat (pl. jó minőségű kamera, 5G-képesség) és a strapabíróságot hangsúlyozza, a zöld jellemzők pedig hátrébb sorolódnak az előnyök listáján.
Ez egybecseng a fogyasztói igények rangsorával. A magyar fogyasztók 75 százalékának az ár a legfontosabb új készülék vásárlásakor. Ezt követi 52 százalékkal a teljesítmény (pl. processzor, memória), majd az akkumulátor kapacitása: 43 százalék. A rangsor negyedik helyén áll a magas várható élettartam 39 százalékkal. Más fenntarthatósági szempontok kevésbé jelentősek: a szervizelhetőség és a gyártás környezeti terhelése csak a válaszadók 20 és 6 százalékának volt kiemelt szempont.
A 16 éves vagy idősebb internetezők 18 százaléka mindenképpen vásárolna környezetbarát készüléket. Sokaknak a zöld mobil alapvetően vonzó, de csak akkor választaná, ha nem lenne drágább (31 százalék), hasonló teljesítményt nyújtana, mint a hagyományos készülék (16 százalék), illetve, ha a környezetbarát mobilt az általa kedvelt márka kínálná (7 százalék).
Ettől függetlenül az emberek nem zárkóznak el attól, hogy lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb távközlésért, főleg ha az nem jár lemondással vagy pluszköltséggel. A használók többsége – 52 százalékuk – hajlandó lenne leadni nem használt készülékét újrahasznosításra. Az erre utaló nyitottság mellett meglepő, hogy a mobilozók csupán tizede adta le előző, lecserélt készülékét, a többség inkább megtartotta. Ez utalhat arra, hogy túlságosan kötődünk a sokat használt, személyes eszközünkhöz. Az is hátráltathat minket a telefon leadásában, továbbadásában, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy adatainkat véglegesen töröltük-e az eszközről. Utóbbi aggodalomra ad megoldást az NMHH által kínált Végleges adattörlés-alkalmazás, amely garantáltan elérhetetlenné teszi a mobilon vagy az egyéb eszközön tárolt korábbi tartalmakat.
A megkérdezettek fele váltott már vagy váltana papír alapú számlázásról elektronikusra távközlési szolgáltatójánál. Az elektronikus ügyintézés, számlázás sok esetben a díjcsomagkedvezmény része, így mind a szolgáltató, mind a fogyasztó anyagilag érdekelt az átállásban.
A meghibásodott eszköz cseréje helyett annak javíttatását az emberek harmada (33 százalék) tartja vonzónak, pedig utóbbi esetében a fenntarthatósági szempont egybeeshet a fogyasztó anyagi érdekével. Az egybeesés azért csak feltételes, mert sok esetben az eszközök javíttatása drága és lassú, a készülékek nehezen bonthatók meg, esetleg a gyártók a garancia feltételeivel drágább márkaszerviz használatára kényszerítik a fogyasztókat.
Csak kevesen lennének hajlandóak a fenntarthatóság érdekében önkorlátozásra a vezeték nélküli kapcsolatok használatában: 18 százalék választaná ezért a kevesebb energiafogyasztással járó vezetékes internethasználatot. Szintén alacsony azok aránya (14 százalék), akik lemondanának a nagy mennyiségű adat mozgatásával és ezzel jelentős energiafogyasztással járó online szórakoztató szolgáltatások használatáról, mint például a video streamelésről.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.