Már Ön is online intézi a heti nagybevásárlást?

2019. 06. 19., 17:30

Közel ötödével nőtt és elérte az évi 41 milliárd forintos forgalmat a gyorsan forgó fogyasztási cikkek online kereskedelme Magyarországon – számolt be az eMAG. Ezzel a növekedési rátával a kategória a leggyorsabban fejlődő szektorrá lépett elő az összesen nettó 425 milliárd forint forgalmú hazai e-kereskedelmi piacon.

Átlagosan nettó 11 ezer forintért vásárolunk

Az e-kereskedelmi iparág intenzíven bővül, mára 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak. A GKI Digital mérése szerint a magyarországi internetes rendelések összértéke 2018-ban mintegy 17 százalékkal múlta felül a 2017-es szintet.

2019 elején 3,2 millió fő vásárol rendszeresen online, ami a tavalyi évhez képest 6,5 százalékos bővülést mutat. Az e-kereskedelmi szektorban a tavalyi évben egy vevő átlagosan nettó 11 ezer forintért vásárolt alkalmanként, éves szinten pedig tizenkétszer rendelt és 133 ezer forintot költött el. 2018-ban közel másfél millió vásárló fizette ki virtuális kosara tartalmát a weboldalon, az előző évhez képest 7 százalékos növekedést produkálva a vásárlások értékében.

Felzárkózik a műszaki cikkekhez az FMCG?

Az iparágon belül a legnépszerűbb még mindig a műszaki cikkek kategóriája, ahol 2018-ban a szektor forgalma elérte a 97 milliárd forintot.  A leggyorsabb növekedés viszont a gyorsan forgó, napi fogyasztási cikkek (FMCG) piacán következett be, és iparági előrejelzések szerint a kategória növekedése nem áll meg. Ma az FMCG terméknél az online vásárlások átlagos kosárértéke közel 23 ezer forint.

„Az FMCG szektor még nagyobb térnyerésre számítunk, hiszen egyre több típusú termék kerül be a kategóriába. A legkeresettebbek a hétköznapokhoz szükséges alapvető áruk: pelenkák, mosószerek, parfümök, ruházati cikkek” – mondta Catalin Dit, az eMAG magyarországi vezetője.

Az eMAG-on keresztül leadott rendelések 36 százalékát a napi fogyasztási cikkek adják. Ezen kategórián belüli rendelések 30 százaléka pedig az alábbi termékcsoportokból kerül ki: pelenkák és kiegészítők, szabadtéri játékok, mosó- és tisztítószerek, parfümök és ajándékszettek, bébiétel kiegészítők, kisállat eledelek.

Évről évre fejlődés figyelhető meg: ezekre a termékekre érkező rendelések száma az eMAG-nál közel 60 százalékot növekedett 2017-ről 2018-ra. További népszerű termékkategória még: divat, smink, a konyhai- és irodai kiegészítők, a könyvek és a sportfelszerelések. Az összes online rendelést megvizsgálva a legtöbb eladott termék a játék, a mobileszközök, a szórakoztató elektronika, a baba-mama és az informatika termékkategóriákból érkezik.

Milyen a tipikus FMCG-vásárló?

Az online vásárlók száma Magyarországon 3,2 millió főre tehető. A 30-55 évesek jelentik a legfőbb bázist, a fizetőképes vásárlók átlagéletkora 45 év. Az eMAG-nál a rendelések felét a 24-55 év közötti korosztály adja le, 44 százalékát pedig a 18-24 év közöttiek. Férfiak és nők közel azonos arányban vásárolnak.

A piaci statisztikák alapján jól modellezhető a tipikus FMCG-vásárló: a legnagyobb csoport közel 700 ezer fővel FMCG terméket online igen, de élelmiszert interneten még nem vásárol. A második csoport 440 ezer fővel, akik élelmiszert interneten keresztül (is) rendelnek.

A legkisebb, közel negyedmillió főt számláló csoport tagjai pedig ugyan vásárolnak már online, de a gyorsan forgó termékek beszerzését még fizikai jelenléttel is rendelkező boltokban intézik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS