Magyar cég innovációja segíti a nemzetközi sportóriás terjeszkedését

2020. 12. 02., 15:15

Magyar fejlesztésű kasszákkal nyitott novemberben a Decathlon első lettországi üzlete. A világ legnagyobb sportszerforgalmazója korábban ausztriai és a szerbiai indulásában is a Laurel Cégcsoport megoldásaira támaszkodott. A döntést a korábbi jó tapasztalatokkal, a magyar szolgáltató rendszereinek rugalmasságával és a rekordgyorsaságú telepítéssel indokolták.

Gyors ütemben terjeszkedik a Decathlon. A Magyarországon 25, a világ 57 országában pedig csaknem 1000 városban 1647 áruházzal rendelkező lánc a világ legnagyobb sportszerforgalmazója. A cég az utóbbi időben Közép- és Kelet-Európában is újabb pozíciókat nyitott, Szerbiában és Lettországban az első, míg Ausztriában már a 2. üzletét avatta.

A közös vonás, hogy a sportóriás mindhárom helyszínen egy magyar retail-informatikai szolgáltató, a Laurel kasszarendszerével és önkiszolgáló kasszáival indította útjára az új üzletet. A modern megoldások iránt elkötelezett csoport többek közt azért választotta partneréül a jelentős regionális piacismerettel, szaktudással rendelkező magyar beszállítót, mert így a folyamatos fejlesztések révén 1-2 év helyett mindössze néhány hónap alatt sikerült adaptálnia az új IT rendszert. Ezen kívül az is megkönnyítette a döntést, hogy a cég Laura kasszarendszerei már integrálva voltak a Decathlon informatikai megoldásaival.

Dudás Áron, a Tízpróba Magyarország Kft. informatikai igazgatója az együttműködésről kifejtette: „az első lettországi üzlet azért is különleges, mert egy, a szokásostól jelentősen eltérő, önmagában is összetett, hibrid rendszer került kialakításra. Ebben a Decathlon által már használt Laurel rendszer együttműködik egy lokális kasszaszoftverrel. A cég megoldása az offline értékesítés mellett az online értékesítésben is részt vesz. A korábbi együttműködés fényében ezt is a Laurel szakembereire bíztuk, de ők hozták létre számunkra a Stadlauban (Ausztria) lévő, szintén új bolt önkiszolgáló pénztárait is, melyek a normál kasszákhoz hasonlóan képesek RFID-t használni. Maga a felhasznált önkiszolgáló kassza is a saját fejlesztésük, és Magyarországon készül, ezt fejlesztették úgy tovább, hogy a vevőnek már egyáltalán nem kell vonalkódot keresgélni és szkennelni; elég, ha az árut behelyezi egy RFID „kádba”, és szinte már kapja is a blokkot” – mondta az IT-szakember.

„Már induláskor magasnak mondható, 30-35 százalékos használati arányt mértünk a bankkártyás önkiszolgáló kasszáknál, de a food szektorban szerzett tapasztalataink szerint ez rövidesen 70-80 százalék fölé is nőhet, különösen most, hogy a fizikai érintkezések csökkentése ennyire fontossá vált. Ezek alapján bizakodva várjuk a további eredményeket a sportszerpiacon is” – tette hozzá Bessenyei István, a Laurel Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS