Közvetlenül a termelőktől szerzi be a termékek 80 százalékát az Auchan

2019. 02. 28., 14:45

A hazai termelők képesek magas színvonalon, folyamatosan, jó minőségben zöldségek és gyümölcsök termelésére – erősítette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Auchan Retail Magyarország közös termelői fóruma is.

A Magyarországon 24 áruházzal jelen lévő Auchan Retail Magyarország az elmúlt tíz évben jelentősen nyitott a hazai termelők felé. Míg korábban alapvetően (több mint 60 százalékos arányban) disztribútoroktól szerezték be az élelmiszereket, jelenleg már több mint 80 százalékban közvetlenül a termelőtől vagy gyártótól.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a zöldséget, gyümölcsöt termesztő kamarai tagok találkozhattak a további beszállítókat, partnereket kereső áruházlánc szakembereivel, akik a termelőkkel szembeni elvárásaik mellett az eddigi együttműködések tapasztalatait is ismertették.

Mind a termelők, mind a megrendelő, mind a fogyasztók számára jelentős árbeli és minőségi, szervezési előnyökkel járhat a rövid ellátási láncban való együttműködés, azaz a minél közvetlenebb kapcsolat.

Dominique Ducoux, az Auchan Retali Magyarország vezérigazgatója a fórumon elmondta: „Az Auchannál büszkék vagyunk arra, hogy a jó minőségű, egészséges, helyi termelőktől származó élelmiszereket előnyben részesítő kereskedelmi politikánknak köszönhetően évről évre nagyobb arányban működünk együtt a hazai agrárszektorral. Ezzel nemcsak helyben támogatjuk a kiegyensúlyozott piaci ökoszisztémát, hanem a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodva képesek vagyunk jobbá tenni vásárlóink életét is.”

A magyar termelők képesek magas színvonalon, folyamatosan jó minőségben zöldséget és gyümölcsöt termelni, igényes, friss áruval ellátni a piacot, megfelelve a legmagasabb szintű követelményeknek” – emelte ki Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke.

Mint a rendezvényen kiderült, a saját márkás élelmiszereik fejlesztése során az Auchan több mint 80 százalékban magyar cégekkel működik együtt. Emellett pozitívak a tapasztalatok az úgynevezett termeltetési kapcsolatok terén, mikor is előzetes megrendelésre, előre rögzített paraméterek mentén, akár konkrétan meghatározott fajtákat termelnek az áruházlánc számára.

A termeltetési megállapodások keretében egyenletes meghatározott minőséget várnak el, amihez kiszámíthatóságot és biztos piacot kínálnak. Fontos az ellenőrzött, auditálható forrásból származó, jó minőségű áru, valamint az, hogy a lehető legfrissebben jussanak el a termékek a vásárlókhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS