Kiskereskedelem: 2,1 százalékos a májusi esés

2020. 07. 06., 10:20

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene májusban a nyers adat szerint 2,8, a naptárhatást figyelembe véve 2,1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 994 milliárd forint volt az év ötödik hónapjában. A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

A járványügyi veszélyhelyzet csillapodásával 2020. május elejétől vidéken, május közepétől Budapesten és Pest megyében is feloldották a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátozását, amely a nem élelmiszer üzletek forgalmára volt leginkább hatással. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 11, az üzemanyag-forgalom 19 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszer üzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene éves szinten 1,8 százalékkal emelkedett májusban. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal nőtt, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1 százalékkal csökkent.

nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,7 százalékkal növekedett. Nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (13 százalék), valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben (5,3 százalék). A forgalom volumene csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (mínusz 10 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (mínusz 15 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (mínusz 40 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (mínusz 45 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból májusban 9,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 59 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 13,8 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 23 százalékkal estek vissza. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS