Kevés bírságot szabtak ki az élelmiszerárstop elrendelése óta

2022. 02. 15., 12:57

Február első felében több mint félezer üzletben vizsgálta az élelmiszerárstop betartását a fogyasztóvédelem – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.

A tapasztalatok szerint a kereskedők elenyésző számú kivételtől eltekintve csökkentették áraikat, az előírt készletet tartják raktáron.

A kormányhivatali szakemberek mindössze 42 esetben találtak hiányosságot, a hatóság mostanáig összesen 300 ezer forint bírság kiszabásáról döntött. A kormány célja tehát érvényesült, rendben csökkent az árstopban érintett élelmiszerek ára, ez különösen védi a gyermekes családokat és időseket – hangsúlyozta a tárca a közleményében.

A járvány és az elszabadult energiaárak miatt egész Európában jelentősen növekvő élelmiszerárak Magyarországra is begyűrűztek. A kormány a rezsicsökkentés, a napokban meghosszabbított benzinárstop és a kamatstop mellett újabb beavatkozással javította a magyarok megélhetését. Február elsejétől a tavaly október közepi szinten rögzítette a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legmagasabb árát. A limitált áraknak köszönhető megtakarítás különösen a gyermekes családok és az idősek védelmét szolgálja.

A február első két hetében lezajlott 512 ellenőrzésből csupán 42 esetében akadtak kifogásolni valóra a szakemberek. Huszonöt üzlet alkalmazott az előírtnál magasabb árat, tizennégy nem biztosította a megfelelő mennyiséget az érintett élelmiszerekből. Hét helyszínen a kötelező tájékoztatás hiányzott egészen vagy nem felelt meg mindenben a rendelkezéseknek. Némelyik kereskedelmi egység több szempontból is mulasztott. A leggyakrabban az étolaj kapcsán vétettek hibát az üzletek, tizennégyszer annak ára, ötször a mennyisége nem stimmelt.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közleményben kifejtette: minden jel arra mutat, hogy olajozottan ment az átállás, a boltok túlnyomó többsége minden fennakadás nélkül alkalmazkodott az élelmiszerárstophoz. Az ellenőrzéssorozat második hetében már sokkal ritkábban szembesültek problémákkal a kollégák.

Az összesített kifogásolási arány az egyébként is alacsony induló szintről kevesebb mint a felére csökkent. Megszülettek az első bírsághatározatok, öt szabálysértés az elmarasztalt kereskedők 300 ezer forintjába került. Egy vidéki üzlet azzal érdemelte ki az eddigi legnagyobb, 100 ezer forintos szankciót, hogy a hatósági ár több mint másfélszeresét kérte az étolajért. (ITM)

(Fotó: MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS