Jön a csokoládészínű paradicsom és a magyar kaliforniai paprika

2021. 08. 01., 14:00

Bőséges lett az idei paprika- és paradicsomtermés, és bár még mindig a hagyományos verziókat vásárolják a legnagyobb mennyiségben, nő a különlegességek, mint például a csokoládészínű vagy a koktél-, cherry- és snack paradicsom rajongótábora is. Az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ adatai szerint idén a friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál 28,3 ezer tonnára szerződtek a termelők, ami jelentős, 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest.

Lényegesen nagyobb területtel és így több zöldséggel készült az idei évre az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. Fürtös paradicsomból és koktélfélékből május végéig például közel 3 ezer tonnát értékesítettek, hegyes erős paprikából 7 millió darabot, míg tölteni való (tv) paprikából 2700 tonnát.

Ráadásul az első öt hónapban 1070 tonna megnövekedett mennyiségből mintegy 630 tonnával több fogyott a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest. Bár a mennyiséget tekintve még mindig a hagyományos zöldségeket veszik a legtöbben, a magyar vásárlók egyre nyitottabbak az újdonságokra is – derül ki a DélKerTÉSZ összeállításából.

Bőséges az idei termés

Paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől novemberig el tudják látni a magyar piacot. Az idei termés pedig bőséges lett, köszönhetően a termelők további termesztéstechnológiai odafigyelésének. A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén 28,3 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest. Idén, az év első hat hónapjában az árbevétel több mint félmilliárd forinttal nőtt éves szinten, a termelők által beszállított mennyiség pedig több mint ezer tonnával.

A növekedés egyik oka, hogy míg 2020-ban még 134 hektáros volt a hajtatott, azaz a fóliás és üvegházi termesztőterület, 2021-re ez 147 hektárra nőtt. Ez a termelők jelentős növényházi beruházásainak köszönhető. A legnagyobb területet a DélKerTÉSZ-nél a paprikafélék foglalják el, mintegy 116 hektáron termesztik a zöldséget. Ezen kívül még közel 1400 hektáron ipari zöldségtermesztést folytatnak, ami elsősorban ipari paradicsomot és zöldborsót jelent. 2020-ra 2014-hez képest a terület 12 százalékkal, míg az árbevétel több mint a duplájára nőtt.

Termálvíz és talajmentes termelés

„A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van, hiszen precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni. A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Az üvegházakban 100 százalékban, és egyre több fóliás növényházban is talajnélküli termelés folyik. A fűtött növényházakban pedig termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás” – mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke.

A szakember hozzátette, hogy Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de például az idén januári, februári fényszegény időszak már befolyásolta a növények fejlődését, és kissé csúszott a termés, és így az év elején kevesebb áru tudott bekerülni az üzletekbe. Áprilisban és májusban pedig a hideg idő miatt a hidegfóliás termelőknek volt nehezebb helyzete, a fehér és a kápia paprikáknál szintén elcsúszott az első szedés időszaka.

Népszerűbbek lettek a csomagolt termékek, jönnek a különlegességek

A szakember a zöldségfogyasztási trendekről elmondta: „A pandémia hozadékaként a 2020 márciusi felvásárlási láz alatt érezhetően megnőtt az igény a magyar és elsősorban a csomagolt termékekre. Utóbbi egyébként idén is jellemző, a csomagolt termékek az összes forgalmazott frisspiaci termékeink felét teszik ki.”

Emellett népszerűek a különlegesebb zöldségek is: a paradicsomból van már például sárga vagy éppen csokoládészínű is. A különlegességeket itthon egyelőre egy szűkebb réteg keresi és drágábbak is mint a hagyományos verziók. A paprikából pedig egyre több fiatal vásárló elsősorban az édesebb, színesebb paprikákat keresi, így népszerűvé válik a hazai kaliforniai és pritaminpaprika is.

A DélKerTÉSZ-nél 2016 óta szintén folyamatosan nő elsősorban a paradicsom különlegességek szortimentje, slágertermék például a mézédes kicsipiros néven ismert datolyaparadicsom. Az elkövetkezendő időszakban az is feladat, hogy a paprikafélék választékát bővítsék.

Egyelőre azonban még többségben vannak a hagyományos termékek: a tavalyi 21,5 ezer tonna értékesített paprika- és paradicsomtermékből mindössze 1,7 ezer tonnát tesznek ki a különlegességek. Nagypéter Sándor szerint ennek ellenére fontos, hogy tudjanak válaszolni a fogyasztói igényekre. A kaliforniai paprika jelentős része, mintegy 90 százaléka például még külföldről jön be, lényeges, hogy a hagyományos fajták mellett a különlegességeket is elő lehessen állítani itthon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS