Így zöldíthetnek tengeri szélenergiával a magyar vállalatok

Így zöldíthetnek tengeri szélenergiával a magyar vállalatok
2023. 07. 31., 09:45

Az energiakrízis ellenére tovább fejlődött a zöld villamos energia származási garanciák (Guarantee of Origin, GO) európai piaca az elmúlt időszakban. A fogyasztóknak az energiapiaci turbulencia és az ebből adódó költségnövekedés sem szegte kedvét, így a vételi és az eladási oldalon növekvő számú aktív szereplő van jelen. A kereslet fokozódásával a GO-árak és a felajánlott, illetve kereskedett mennyiségek jelentősen emelkedtek 2022-ben, a várakozások pedig tartósan magas árszintet vetítenek előre.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származó villamos energia eredetét igazoló elektronikus okiratok iránti keresletet nem csupán a növekvő fenntarthatósági elvárásoknak megfelelni igyekvő vállalati vásárlók erősítik, de mind több kereskedő is, és gombamód szaporodnak a piacban jó bevételi lehetőséget látó társaságok. A kereskedési lehetőségeket kiterjesztette, hogy a piac fejlődésének eredményeként a GO-kat egyre több tőzsdén – így már a magyar HUPX-en – is lehet adni-venni, ami a korábbi, kétoldalú ügyletek által dominált piaci helyzethez képest jelentősen növeli az árképzés transzparenciáját és a likviditást.

A magyar áramtőzsdét működtető HUPX Zrt. 2022 nyarán indította el a hazai szervezett származási garancia piacot. Az eleinte negyedéves, majd havi aukciók keretében megvalósuló kereskedés kínálati oldalán kezdetben a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) folyó termelést átvevő MAVIR ZRt. állt, az elérhető technológiák köre pedig a hazai nap- és szélerőművekben, illetve az egyéb, a KÁT rendszerben termelt megújuló volumeneket foglalta magába. A többeladós modell 2022 őszi bevezetésével az eladói oldal kiterjedt magyar és más európai erőművekre és GO-kereskedőkre is, így az addig csak a vevői oldalon jelen lévő energiakereskedők, illetve egyéb piaci szereplők is képessé váltak az eladásra.

A magyar GO-k nemzetközi kereskedelme 2022 márciusától további lehetőségekkel bővült, miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csatlakozott a szabványosított európai energiatanúsítvány rendszer kidolgozását célzó szövetséghez (Association of Issuing Bodies, AIB). Ezzel Magyarországon is elérhetővé váltak a növekvő számú AIB-tagországok piacai, miközben a hazai szereplők és GO-k európai piaci elfogadottsága és láthatósága fokozódott. A csatlakozás tovább növelte a likviditást, emellett a bejegyzés és átruházás folyamatának gyorsításával is javította a kereskedési lehetőségeket.

A zöldenergia egyre több vállalat számára jelent kiemelt értéket, a cégek egy része pedig a villamosenergia-beszerzéseknél is gondot fordít arra, hogy az áram milyen forrásból származik. A vállalati ökológiai lábnyomának csökkentését szolgáló egyik leghatékonyabb eszköz a származási garanciák 2014 óta működő európai rendszere. A megújulóenergia-szektort támogatni hivatott GO-piac a villamosenergia-vásárlók számára is lehetőséget ad arra, hogy fogyasztásukat az általuk preferált, környezetbarát forrásból fedezzék.

A GO egy forgalmazható, elektronikus okirat, amely objektív, átlátható módon igazolja, hogy az adott mennyiségű megvásárolt áram megújuló, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik, és az is kiderül belőle, hogy mely ország, mely termelőjének mely gépegysége termelte meg. Mivel a származási garanciák tartalmazzák a termelő pontos adatait, így vásárolható akár kizárólag víz-, szél-, napenergiával termelt áramot tanúsító okirat, de akár egy bizonyos ország vagy erőmű áramát is választhatja a fenntartható termelést előnyben részesítő villamosenergia-felhasználó vállalat.

Az elektronok természetesen nincsenek „felcímkézve”. A villamosenergia-rendszerek a fizika törvényszerűségei szerint működnek, vagyis a külföldi megújuló erőműben termelt áram valójában nem tart éppen abba a magyar gyárba, ahol felhasználnák. A GO segítségével azonban pontosan követhető, hogy az európai rendszer nagy egészébe mennyi fenntartható energia került be, illetve az is, hogy ebből mennyit használtak fel.

Az adott országban felhasználható GO-kat a helyi energetikai hatóság adja ki a termelőknek, illetve a külföldi nem AIB tag forrásból érkező dokumentumokat is honosítja, például Magyarországon a MEKH vagy AIB tagország által kibocsátott, illetve honosított okiratok használhatók. Egy tanúsítvány egyszerre csak egy országban lehet aktív, így amikor egy hatóság honosítja, automatikusan törlődik az addigi ország nyilvántartásából. A GO-k a kibocsátástól számított meghatározott ideig érvényesek, a végfogyasztó ezen határidőig használhatja fel őket, felhasználáskor pedig törlik őket a rendszerből. Ez lehetővé teszi a megújuló energia tulajdonjogának nyomon követését, és biztosítja, hogy az egyes származási garanciákat csak egyszer lehessen felhasználni.

Az MVM Partner Zrt. az MVM Csoport egyetlen villamosenergia-nagykereskedőjeként is egyre nagyobb mennyiségben kereskedik GO-val, hiszen a hazai cégek részéről egyre nagyobb az igény a termék iránt. Egyre több vállalkozás számára fontos, hogy éljen a klímaváltozás elleni harc ezen eszközével, és származási garancia vásárlásával támogassa a fenntartható áramtermelőket. Az igazoltan alacsony kibocsátású áram felhasználása komoly marketingeszközként is működik, hiszen a mindinkább környezettudatos vásárlók és ügyfelek számára közvetlen értéket jelent a fenntartható működés. 

A származási garancia (Guarantee of Origin (GO/GoO) egy olyan forgalmazható elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból, vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik. A származási garancia átruházható, forgalomképes okirat, mely 1 MWh villamosenergia-mennyiségre kerül kiállításra. Bár a származási garanciákra vonatkozó szabályozások országonként eltérőek lehetnek, minden GoO-nak tartalmazni kell az alábbi információkat:
• minden egyes származási garancia tanúsítványnak egyedi azonosító száma
• az energia forrása és a felhasznált technológia
• a termelő erőmű lokációja, mérete, és a működésének kezdő időpontja
• a villamosenergia-termelés kezdetének és befejezésének dátuma
• milyen támogatásokat kap az erőmű

(X)

A kép forrása: MVM Partner Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS